Ma egy hete jarok dolgozni. Eddig beken hagynak, a gyerekek meg cukik. De fogy az energiam nagyon. 2-2,5 orakat megyek dolgozni az 1-1,5 helyett mert annyira lassu vagyok es a kozlekedes is szar. Iszonyatosan elfaradok tole. Raadasul a mutet ota egy-ket ejszaka volt, amire azt tudom mondani, hogy vegig aludtam es kipihentem magam. Ez ameddig otthon voltam nem volt baj, de most az. Kezdem ugy erezni, hogy az erom vegehez kozeledem es elobb-utobb elbogom magam es kiborulok, pedig nem szeretnek. Es faj. Minden este ugy erek haza, hogy isstenem csak tehessem le pihenni a labam. Pedig a mininalisat igyekszen terhelni. De faj. Huzodik a varrat(ami amugy tokszep) es neha erzem a csavart vagy a csontom faj vagy a terdhajlatom, csak hogy ne unatkozzak. Es kozben mennek es csinalnam es szar hogy nincs erom. Es szarul erzem magam h peldaul nem vallaltam ugyeletet hetfore pedig mondtak h eszukbe se jutottam. Annyira szeretnem bizonyitani, hogy idevalo vagyok es hogy szeretek itt es h a munkahelyem a fontossagi sorrend negyedik helyen van (en a csaladom a Boki a munkhely a barataim az mtt stb) es tenyleg jo itt nekem. Azzal egyutt jo h vannak hulyek. Tegnap minden gyereket meg tudtam dicserni es ez olyan jo volt. Es keszulok nekik es gondolok rajuk es nagyon zavar hogy en csak ulok es nem tudok odaszaladni ha szukseg van ram.
1 megjegyzés:
tarcs ki, a nehezén túl vagy már!
Megjegyzés küldése