2017

Nos. A szokásos évi összegzés következik.
Már tavaly sem mentem végig hónapok szerint, most sem fogok. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a 2017-es évet akkor az a "fáradtság" szó lenne. Nagyon sokszor írtam le, hogy mennyire fáradt vagyok, és az is voltam.  Stresszes, és valóban nehéz év volt ez, sok sok változással.
Kezdve a fürdőszoba felújításával, amit ugye megelőzött néhány költözés is, hogy egyáltalán el tudjuk kezdeni.  Aztán áprilisban összeköltöztünk, májusban minősítettek. A tél meg hideg volt és hosszú. Sok új kihívásom volt 2017-ben. Kapásból a LEP gyerekprogikkal indult az év és a farsanggal folytatódott.  Megszervezni egy nyaralás anyukámmal, ami életünk egyik legszebb élménye lett (pedig ajj mennyit idegeskedtem akkor is). Főzni az emberekre a táborban (óriási teljesítménynek érzem) és újra felvenni a fonalat a suliban. Ez utóbbi megy most a legnehezebben. De erről sokat írtam már, hogy mennyire úgy érzem, hogy nem felelek meg az elvárásoknak. A szünetben tanulni, utána nézni akartam a dolgoknak és hát nem igazán jutott rá idő, mert az éves fáradtságot pihentem ki.
Idén derült ki a hiperinzulin is és sok olyan dolog, ami nem jó.
De azért összességében vidám év volt, sokat nevettem, sok mindent el tudtam engedni, sok-sok jó dolog ért és a minősítésen előadott rémálmon meg a mamaetei idegeskedésen kívül kevés dolog van, amit másképp csinálnék.

Az idei tervek közül a következők sikerültek:

- Megtartani a munkahelyem. - pipa, egyelőre még megvan. 
- Elmenni anyuval San Mametebe es esetleg masokkal. - pipa!:) 
- Elkezdeni es be is fejezni a lakasfelujitast. - elkezdtük! Már új ablakaink is vannak.
- Boldogga tenni masokat. - Erről mások tudnak vallani. 
- Lemenni a tatai fesztivalra mogyival. - Ez elmaradt, de azért mert nem volt olyan a program, ami érdekelt volna minket. 
- Valami uj dologba kezdeni,amit meg sosem csinaltam. - Tulajdonképpen a személyi edzőhöz járás azt hiszem ez a kategória. 

Amit 2018-ban szeretnék:

- Többet utazni. Akár külföldre is (Stavenger a célállomás idén).
- Képezni magam a nyűves matematikából.
- Megtartani az állásom.
- Az edzéshez írt terveket megvalósítani. Jobb állóképesség, úszógumi eltüntetése, hasizmok megerősítése, jobb erőnlét.
- A fentihez, hogy heti kétszer elmenjek edzeni.
- Többet találkozni élőben a barátaimmal.
- Kevesebbet nyomkodni a telefonom.
- Több relax időt adni magamnak.
- Befejezni az elkezdett könyveket.
- Játszani a gépen.
- Mosolyt csalni Boki és a családja arcára.
- Mosolyt csalni mások arcára.
- Elkezdeni normálisabban tartani az IR részét az étkezésemnek (ugyebár a GMmel szinte lehetetlen együtt).
- Még többet nevetni.

2018-ra is sok ötletem és vágyam van. A többsége, amit fent írtam, rajtam múlik.

Most pedig megyek és elkezdem a lencsesalátát..:)

Ilyenkor irigylem,azt,aki hisz.

Nem irom le az előzményt,meg hogy honnan jutott ez most eszembe. Tegnap este, miközben főztem a gyönyörű vacsorát, jött az információ,hogy egy ismerősöm elvesztette a gyerekét. Hülye kifejezés ez az "elvesztette"hiszen nem veszett el,pontosan tudjuk hol van, angyalka lett belőle,ahogy mondani szokták.

És akkor több dolog is eszembe jutott. Az egyik,hogy néha annyira pofáncsapnám azokat,akiknek egészséges, élő gyereke van,mégis állandóan nyígnak,hogy jaj de szar nekik,jaj de nehéz. Igen tudom,hogy az anyaság nehéz,de ha nekem egyszer gyerekem lesz, és egészséges lesz,minden áldott nap hálát adok majd azért,hogy mennyire szerencsés vagyok.
Aztán eszembe jutott az is,hogy vekenghetek en itt azon,hogy pénteken,jogosan,lecseszett a főnököm, de tulajdonképpen ez kutyafüle ahhoz képest, amin ez az ismerősöm most keresztül mehet.
Aztán az is, hogy ilyenkor mit lehet mondani,hogy lehet viselkedni?
Aztán meg, hogy ha van isten, akkor hogy engedhet ilyesmit,hogy gyerekek meghaljanak? Persze tudom az útjai,meg minden tanít valamire,meg ami nem öl meg az megerősít meg egy csomó blabla, de ha velem ilyesmi történne, én biztosan kitérnék a hitemből(pedig van, egész erősnek tartom de akkor is).

Nem kicsit ütött meg a dolog, mert a gyerekek halála értelmetlen halál. Ők még semmi rosszat nem tettek a világnak. De így esélyük sincs rá,hogy jót tegyenek.

Aztán amúgy eszeme jutott a Kék madár c.film (jó régi) jelenete,amikor a gyerekek az idő apónál vannak, és találkoznak a még meg nem született testvérük lelkével,aki elmondja,hogy mikor jön,hoz két betegséget,aztán elmegy. És a gyerekek nem értik,hogy akkor minek jön, és miért kell elmennie..

Első kör

Nődokis poszt jön,akit nem érdekel, az lapozzon tovább!

Úgy néz ki,végre találtam normális nődokit. Alaposan vizsgált,közben mindent,de mindent magyarázott,még új dolgot is megtudtam magamról. Történetesen azt,hogy "tölcsér alakú"a méhszájam. Namost,ha jól rémlik,ez nem éppen a legoptimálisabb dolog,ha gyereket akarunk majd (tkp.nem zár össze úgy,ahogy kellene,hanem kifele nyílik,ami a régi-régi időkben sok-sok vetélést okozott a nőknek). Viszont a petefészkeim perfektek, és továbbra is megvan a méhszájsebem,csak 20forintos nagyságúra nőtte magát. Fagyasztva lesz majd egyszer,ha megjöttek a tenyésztés eredmények. A doki először nem akart, de aztán mégis csinált rákszűrést, volt ultrahang is,ahol mindent elmondott,mit látok. Szerintem életemben nem láttam magam ennyire alaposan belülről.
Elmondtam neki is,hogy tervben van,hogy legyenek gyerekeink, csak nem most. Főleg így nem,hogy tkp.egy merő bacilustenger vagyok épp.
Jah és a csúcs az volt,amikor elmondtam neki,hogy eddig is 7 napig volt meg,csak nem fájt,mostviszont,lassan egy éve de, mire közölte,hogy ennek vagy hormonális oka van,vagy valami szervi és amikor ultrahangon nézegetett,akkor kiderült,hogy valsz.szervi, mert valami sötét kis folt van az egyik feléb a nyálkahátyának. Mondtam neki,hogy de mindig 5-7 napig volt meg. Mire mondta,hogy az a cucc,ami nem tudja mi, jó eséllyel mindig ott volt. Ha nem esnék teherbe,akkor kell vele foglalkozni,mert az egy szép nagy hasi műtét,amivel azt ott pontosan meg lehet nézni,ki lehet szedni.
Nem mondanám magam felhőtlenül boldognak,de most már legalàbb elindultunk valamerre, úgy számoltam,hogy mire rendben leszek odalent,addigra tényleg nyár vége lesz... Annál előbb meg csak akkor foglalkozom a gyerekem lesz témával,ha becsúszik egy...

SOAH

Szóval...
Nem szoktam reklámozni, de elég sokan tudják rólam,főleg akik aput ismerik, hogy félig zsidó vagyok. Ezt valahogy sosem tartottam igazán fontosnak, egészen az utóbbi pár évig,amikor is ismét elkezdett nem mindegy lenni honnan jöttél,ki vagy. Olyannyira,hogy Bokitól megkérdeztem,hogy nem zavarja-e,mert ha igen,akkor ne is kezdjünk bele semmibe. Furcsa érzés volt,hogy ezt a kérdést fel kellett tennem,de muszaj volt. Nem akartam, hogy gondot okozzon később.
Aztán meg elkezdtem a Lauderben dolgozni ahol egészen más erről beszélni.

Amikor még élt a nagypapám sosem mesélt a háborúról. A nagymama igen. Nekem. Mert engem elég felnőttnek tartott hozzá,hogy elmesélje,hogyan álltak a Duna partján, hogyan bújtak a pincében,amikor bombáztak. Sokkal többet nem mesélt. Az utolsó három hetében tudtam meg tőle sok mindent,úgy,hogy nem is volt magánál, csak kiabált,mert a háborút látta. Félt.
Az első video majdnem két óra. Ezen a nagyi van és még csak ezt volt erőm megnézni. Elmesélte,hogy az ő nagyszülei tartottak széder estét,hogy egészen a háborúig ő is tartotta a pénteket,hogy a keresztény barátnőjétől megkérdezte,amikor a sárga csillagot fel kellett varrni,hogy "akkor most le fogsz köpni?" Mire az megölelte és közölte vele,hogy hogy képzelhetsz rólam ilyet? Hogy a szanatóriumban mennyire óvták,hogy a dédapám munkaszolgálatban ölték meg, a nagyi öccse pedig lányruhában volt bújtatva. Hogy egyszer kivitték őket az óbudai téglagyárba de valami csoda folytán nem lőtték le. Hogy a gettóban napi szinten a pincébe mentek és amikor megjöttek a szovjet katonák nem akarták elhinni,hogy nem a németek-e azok.
És közben folyton mondta, hogy ő még szerencsés volt,mert nem bántották és tbc-sen csinálta ezt az egészet végig. És sokat beszélt rólunk, az unokáiról,hogy nekünk szebb világot kíván és azért is ment bele ebbe az interjúba,mert ezt,ami akkor történt nem szabad elfeledni. Sőt még azt is elmondta, hogy a háború után kezdett úgy gondolkodni,hogy mindenki egyenlő,pedig előtte a cigányokat ő se szerette,de a háborúban megtanulta,hogy nem a származás számít vagy a hit vagy a politikai felfogás,hanem az ember.
Aztán egyszer csak hirtelen ott ült mellette a nagyapám és nekem itt törött el a mécses, főleg,amikor megszólalt mert rádöbbentem,hogy elfelejtettem már milyen volt a hangja. Mutogattak képeket rólunk (1999-es a felvétel) és olyan nagyon nagy szeretettel beszélt rólunk a nagymamám,hogy én sose gondoltam volna,hogy ennyire fontosak vagyunk neki mind a hárman.

És akkor kimegyek az utcára és soros plakátokat látok, a rádióban állítsuk meg brusszelt folyik(meg a soros meg a migrancs) a saját közeli, általam értelmesnek tartott ismerőseim közül többen is benyalták ezt a mocskot és ilyenkor eszembe jut a nagymamám és a nagypapám,akik pont attól féltek és azt jósólták majd húsz éve,hogy visszatérhet az,amit ők átéltek. Hogy félni kell majd,hogy nem lehet majd beszélni, hogy megverhetnek,lelőhetnek azért,aki vagy,amit gondolsz,amit hiszel.

Meg persze az is eszembe jutott,hogy remélem büszkék ránk, és olyan emberekké váltunk,akiknek szerettek volna.

És ha összeszedem az energiáimat, nekiugrom a nagyapám sztorijának is,ami nehezebb lesz,mert majdnem 4 óra a felvétel és ő sokkal-sokkal több borzalmat élt át,mint a nagyi,viszont azt gondolom ez is hozzátartozik az én történetemhez. Hogy honnan jöttem,ki vagyok.

Az Ajtó

Szabó Magda egyik,ha nem a legerősebb regénye ez. Amikor olvastam,már akkor kiakadtam azon,hogy az írónő mennyire mérhetetlenül önző volt.
Kb.egy hónapja megnéztük anyuval meg a húgommal a Spirit színházban a darabot. Ajánlom mindenkinek,megdöbbentő élmény volt.
Van egy jelenet a könyvben,amin már akkor is elbőgtem magam,amikor olvastam,mert kegyetlen. (És itt most spoiler következik).

A főszereplő,Emerenc vendéget vár,aki nem jön el. Nem emlékszem pontosan a könyvben mit tesz, azt tudni lehet,hogy fontos vendég. Készül nagyon. Mivel nem jön minden,amit főzőtt-sütött neki kidobásra kerül. Minden.
A darabban csak simán hallani,ahogy összetörnek az edények.
A film,mert igazából erről akarok írni, szerintem erre az egy jelenetre épült fel,és túl korán ellövi.
A filmben lesz egy kutyája az író házaspárnak, és amikor jön a telefon,hogy a várt vendég nem jön, vele eteti meg zokogva az étel egy részét Emerenc, erre ér haza az írónő és rákiált,mire Emerenc elkezdi ütni a kutyát,aztán simogatni csókólgatni és bocsánatot kérni tőle.
Brutálisan erős jelenet és Helen Mirren hozza a tőle elvárt alakítást. Fel sem merült bennem,ahogy este néztem a filmet,hogy amit látok az színészet, ahogy a színházban sem,ahol Hegyi Barbara alakította Emerencet.

Durván érzelneket felkavaró sztori ez. Főleg,hogy most amúgy is kicsit feldúlt vagyok,mert mikor máskor találja meg az öcsém a nagyszüleim SOAH videóit a neten(apa rakta fel) ha nem most.
Tegnap megnéztem a nagymamámat,de erről majd egy másik posztban írok.

Téli depi 1.

Uuuuutálom,amikor nem süt a nap,pms van, hideg van, minden faj, nyuzott es hisztis vagyok es semmi se jo.
Most a fulem is faj, de nem jo fekudni,nem jo semmisenem.
Ha megerkezik a kanapenk,ezek a napok lesznek, amikor bekoltozom a kanapera egy nagy kanna teával es ki se maszom onnan csak pisilni.
Ilyenkor nem szeretem magam, es csodalom,hogy Boki el bir viselni,mert en magamat nehezen. Mindenkibe belekotnek,veszekednek, es mint a kisgyerek csapkodnek es hisztiznek(és közben rohadtul faj a jobb petefeszkem...)
Es habfurdom sincs.
Es csokit se lenne szabad enni.
Pláne nem inni.
Es elfogytak az angol sorozataim is,pedig most olyan szívesen neznek egy kis Victoriat... Az Outlander baromira ellaposodott, es Kata meselt rola,hogy mi lesz a tovabbiakban (mert megkertem) es valsz.ezt a sorozatot is csak becsületbol fogom vegig nezni,mint peldaul a Once Upon a Timet,amit mar szinkronnal hallgatok mosogatas kozben vagy a Grimmet,amit szinetn szinkronnal tolok,mert annyira lenyegtelen,hogy mi tortenik benne.

Es nem tudom meg kinek mit adok karacsonyra.... A barataimnak vannak tippjeim(kesziteni fogok nekik finomakat). De a csaladomnal nincs otletem. Talan ott is sutni fogok valami sutit. Ocsemeknel peldaul az egszerubb.
Apu ajandekat meg kell rendelnem, anyuet ki kell talalnom,vagy találnunk a tesoimmal. A nagyinak is kell valami. Bokiera meg otletem sincs. Pedig valami olyat szeretnek,aminek orul. Bar nagyon gondolkodom a valhallas karacsonyi pulcsin,mert az vicces.
Jojjon meg a decemberi fizu... Elkoltom jol.

Placebohatas?

Tegnap megjott a kollegam,erre en huztam meg a hatam,mert felemeltem egy gyereket,aki nem tudott labra allni.
De most nem is errol akartam.irni,hanem a rozsaszin tearol meg a landzsasutifu cukorrol.

Mert hát ugye beteg vagyok,kohogok. Valamikor regen a hazidokim azt mondta,landzas utifu szirupot kell inni. Na azt mar.nem.kapni,de van cukorka hurra. Elszopogatok kettot-harmat es tadamm,sokkal kevesbe köhögok.hogy ez a cukor hatasa-e tenyleg vagy a tudat,hogy ez segithet,att nem tudom.

A masik,hogy mint minden nonek nekem.is vannak mindenfele noi bajaim. Felfazom,fajok,visszatero gyulladas stb. A dokik basznak ezen igazan segiteni, pedig a multkor mar majdnem sirva kertem a nődokit,hogy adjon valami olyat,ami ezt megoldja,mert nem.normalis dolog 31 evesen allando fajdalommal elni.
Aztan keresgeltem a neten,hogy milyen teakat ajanlanak, mer anyu egyszer meselte,hogy egy baratnojevel.kozoltek,hogy oruljon a ket szep gyerekenek,tobb nem lesz, mert ciszta meg fertozes... A csaj elkezdett cifkafark teat inni es fel evvel.kesobb terhes volt a harmadik,harom evvel kesobb a negyedik gyerekevel.
Ugyhogy rakerestem,hogy nekem milyen tea kell es a DMnek van egy noi teaja,ami rozsaszin dobozos. Ket hete iszom minden este egy kanal.mezzel es mar jobb. Valamikor tavaly ilyentajt ittam egy hónapig es akkor is jobb volt minden. Nem csodaszer,de segít. Persze itt is lehet,hogy csak az van,hogy hiszek benne,de amilyen borzalmas ize van,nem hiszem,hogy csak placebo.

Nem hat meg

Hetfon ket kolykomet eltiltottam egy jatektol,mert engedely,szolas es minden nelkul jatszottak fent. Tudjak jol,ha szolnak,az esetek 90%-ban megengedem,hogy fent maradjanak. De nem szoltak. Tegnap a kettobol az egyiket a babzsak dobalastol is eltiltottam,mert haromszor szoltam,hogy ne a teremben,hanem odakint dobaljon.

Eljött a delutan, jottek nekem konyorogni,hogy de engedjem jatszani, ne legyek mar ilyen,leci-leci-leci.
Nem engedtem. Sot kozoltem,hogyha meglatom,hogy jatszik az adott jatekkal,akkor az egy hetbol,ket het lesz.
Ha szemmel olni lehetne,halott lennek.

Nagyon nehez sokszor az,hogy ne engedjek az ilyen konyorgesnek,de tudom,hogyha engedek,akkor hosszabb tavon nekem lesz nehezebb. Masodik eve vagyunk egyutt,pontosan tudjak a szabalyokat, keves van,de azt kokemenyen tartom.

Raadasul most beteg vagyok. Vasarnap kezdodott egy kis takonykorral, tegnap mar kohogtem es elment a hangom. A torkom nem faj,de minden lelegzetvetelt erzek. Es kozben helyettesitek is. Jol jellemzi a helyzetet,hogy otthon hagytam a konyvemet, a szamlakat...delutan fordulhatok szamlat fizetni.

Kozben ugy nez ki talaltunk olyan kanapet,ami mindkettőnknek tetszik,magyar termek es igazabol olyanra csinaljak,amilyenre.mi akarjuk. Olyan harom hete ezzel szenvedunk.

Elkepsztoen faradt vagyok, tegnap este,miutan megfoztem egy gyors nagyon csipos vacsit, és hajat mostam, csak fekudtem az agyban es kikelni se volt erom. Csoda,hogy nem vagyok meg lazas,bar en tegnao mar annak ereztem magam.
Nem szeretem,amikor ez van. Nyomi/beteg vagyok.:(

Elpusztulok

Nem szoktam erről írni,de most annyira fáj,hogy le kellett ülnöm a villamoson. Egy merő hideg fájdalom vagyok körbe a hasam-derekam. Fázom és rettentő nehezen keltem fel fizikailag az ágyból. Nagyon szar.
Vajon létezik olyan derékmelegítő,ami nem csúszik a nyakamba? Mert beruháznék egyre...

Talán ennek is köszönhető a tegnapi kiakadásom az emberiségre,de főleg a felnőttekre. Tegnap döbbentem rá,milyen mérhetetlenül magányosak a mai gyerekek. Hogy az önálló fasza csajnak tűnő kislány nem tud sírni a társai előtt,pedig nagyon megbántották. Hogy a másik elbújik,ha bánata van. Hogy nem tudjàk,hogy mi is az a barát. Hogy nem bíznak sem egymásban,sem bennünk. Úr isten egy 9 éves gyerek nem bízik az emberekben, hát milyen világot élünk mi? Ahol nem érzik,hogy nyugodt szívvel fordulhatnak a felnőttekhez, egymáshoz ha baj van??!!?!

Megkérdeztem anyut, hogy csak én éltem egy buborékban vagy mi azért nem voltunk ennyire magányosak? Azt mondta nem voltunk. Hogy több idő volt ránk,pedig a felnőttek akkor is dolgoztak.

Olyan mondatok és problémák estek ki a gyerekek száján,amit kamaszoktól hallasz.

És akkor ott ülök köztük és szívem szerint mindet magamhoz ölelném és megnyugtatnám,hogy biztonságban van.

De akkor hazudnék..

Képesség

Napok óta érlelődik bennem ez a poszt.
Amikor a dietetikus kimondta,hogy mit lehet ennem és mit nem, képtelen voltam utána sírni. Csak bolyongtam a westendben és éreztem,hogy bőgni kéne de nem ment. Amikor az öcsém jelezte, hogy hazajönnek karácsonyra,képtelen voltam sírni, pedig nagyon meghatott. Amikor anyukám meghatódott azon,hogy megvan a pénz a pohárban alvós fogaira, nem tudtam vele sírni,pedig szerettem volna.
Nem tudom mióta vagyok képtelen rá. Pedig érzem, feszít, tudom,hogy ott van a sírás és nem tudom mikor és hol fog belőlem kitörni. Csak veszem a mély levegőket és nem hagyom lecsöppenni a könnycseppet,mert mindig az van,hogy ott és akkor nem lehet.
Nagyon sok sírás rekedt bennem és tudom,hogy ez rossz. Jó lenne végre kiadni magamból de még az mtts sírós videók sem segítenek.

Vajon hányan vagyunk még képtelenek erre?

Fokozatosan

Na, hat csak igazam lett,hogy valami nem kerek a vilaggal. Az inzulin terheles kihozta,hogy a határon mozgok az IR felé. Juhu.... A dietetikus elmondta mit lehet mit nem mit hogyan. Ezutan kb.ugy bolyongtam a westendben, mint valami holdkoros.
De a fuszereknel,amiket az azsiaban vettem,mar visszaraktam a cukrot tartalmazokat. Ma reggel mar nem vettem a jegeskavem melle turo rudit...
Lassan fogok en atallni erre az egeszre. Amennyire tudom tartom majd,de 100%ig nem fog menni,mert a Gm dieta miatt nem igazan lehet. Lassu felszivodasu szenhidrat kell,ami hat ebben a dietaban nem sok van. De azert igyekszem majd olyan tesztakat venni, meg ha elfogytak a cukros cuccok otthon,nem veszek ujat.
De nem fogok rakenyszeriteni senkit,hogy erre IS figyeljen (bar ha gm-ir kekszeket hoztok nekem,ha adni akartok valamit,akkor orulni fogok). Ha nyaralni megyünk akkor nem fogom azt mondani,hogy de meg erre IS figyeljenek. Amennyire csak tudom kiiktatom a cukrot meg a gyors cuccokat az eletembol,de ennyi. Igy is be van korlatozva az eletem nem is kicsit. Es persze tobb mozgás, sok zöldség,gyumolcs (banan es szolo nem).
Aztan majd meglatjuk.
De ebben a hónapban meg a milli jegeskave is jatszik. Aztan novembertol nem.

Mert..

Azon gondolkodom vajon hova kellene cikket/levelet irni,ahol a nődokik elolvashatják és esetleg figyelnek is rá.
Az elmúlt egy évben 3 különböző orvosnál jártam és mind a három közölte,hogy hát szülni kéne,mert benne vagyok a korban. Az első konkrétan azt mondta,hogy azért pusztulok bele a menstruációs fájdalmakba egy éve,mert így jelez a szervezet... A másik hogy attól majd helyre jönnek a dolgaim belül és nem fog fájni. A harmadik meg egy 95ezer forintos vakcina kezelést ajánlott,ami majd rendbe hoz és mellesleg a teherbe esést is megkönnyíti,mert hát benne vagyok a korban...
Az utolsónál amúgy lazán elkezdtem magyarázkodni, hogy ha 2,5 éves párkapcsolatom van, miért is nem vágtunk még bele,aztán rájöttem,hogy tkp.semmi köze hozzá.

Annyira írnék valami cikket,hogy kedves nődokik,tisztában vagyunk azzal,hogy 30 felett már nehezebb,de épp eleget baszogat minket a média a társadalom,hogy szarul érezzük magunkat,nem kell még a ti "rosszallásotok" is...

Mert a gyerekvállalás két emberes dolog. Hiába akarnék én nagyon,ha a másik nem. Felesleges feszkó lenne.

Igen szeretnék, igen Bokitól Bokival. De nem most, nem.így ahogy most vagyunk, mert momentán egy bölcsőt nem.tudnánk hova tenni...

És ilyenkor dühös leszek és szomorú,mert azok a nők jutnak eszembe,akik nagyon is szeretnének de mondjuk nem.olyan a párjuk vagy az élethelyzetük. A nődokinál eleve kiszolgáltatott helyzetben vagyunk... És még ez is...nem.jo..

Outlander

Annyit ajanlgattak a sorozatot(tudom Tunde olvassam is el)hogy elkezdtem nezni.
Az elso 2-3 resz igazából inkabb idegesitett,mint tetszetr volna.Claire karaktere szerintem,ahogy Dougal mondja neki, okos, de nem bolcs. Aztan persze sokat változik. Jamieben az tetszik nagyon,hogy mennyire buszke es kozben megis mennyire emberi es gyenged. Majdnem kizartnak tartom egy ilyen ferfi letezeset a 18.szazadban,de hat ez mese.
Es a skot akcentusu angol... Hat be kell valljam egeszen tetszik. Van benne valami dallam,ami a brit es foleg az amerikai angolbol hianyzik.
Egyebkent Murtagh nagy kedvencem es nekem Dougal is szimpi,mert az o tettei logikusak es tisztak. Tudni lehet mit miert tesz. Nem kertel, nem hazudik(nagyon).
A francia szálban Hildegard anya es Raymond voltak,akik belopták magukat a szivembe,de ket olyan szinesz jatsza oket,akik amugy is lieblingjeim,pedig a francia szinjatszasert nem vagyok oda.
Akinek pedit abszolut dijat osztanek az Randall. Ahogy Felagund mondta, Ramsey Bolton kismiska hozza kepest. Ramsey siman csak őrült. De Randall. Jezus anyam. Az első évad utolsó részeiért,amik a börtönben jatszodnak, nem is tudom. En ennyire kegyetlenul abrazolni valamit, hogy komolyan elkeztem orulni, hogy egyedul nezem a sorozatot es nem Bokival... Nomeg,hogy ez a sorozat nem feltétlenül a bkvn nezos tema(igen a telefonomon van és azon nezem)...

Tetszik a sorozat. Nem egy Poldark, de a hangulatot nagyon hozza. Persze utana neztem az 1740-es eveknek is. Hat nem lehetett egyszeru akkor elni. A jakobinusokról eleg keveset talaltam egyelore,de majd kutatok meg egy kicsit.

Ami fura az az,hogy miert epp ebbe a korba,miert epp pont akkora utazik vissza a csaj.

Mondjuk en nagyon nem szivesen utaznek vissza az 1740-es evekbeli Magyarorszagra. Akkor mar inkabb a kiegyezes utani idokbe,ha muszaj.

Gondolatok az iskolakezdéshez

A radioban aszondja a reklam,hogy jajdej draga az iskolakezdes es meg ruhakat nem is vettek es hat a gyerek mindent kinott tavalyrol...

Errol eszembe jutott,hogy nem ertem en ezt.

Amennyiben a gyerek nem elsős,ugy azert lehet tudni,mi kell szeptemberre. Nem hiszem el,hogy augusztusban nem lehet ezt-azt megvenni, szeptemberben meg a masik felet.
- Mi az istennek kell a kolykoket nyolcvanfele szakkorre iratni? Van olyan diak az evfolyamomon,aki reggel nyolctol-delutan otig folyamatosan oran van. 9 eves. Es utana meg lecket kell irnia.
- Sorra jelennek meg a cikkek,hogy jaj jaj szegeny gyerekek, de tul van terhelve jaj jaj. Mert a tanarok... Hat nem mi kuldjuk oket ezer helyre es nem mi erunk oda ertuk ot utan (tudom dolgozik..) de az a gyerek,aki ot utan megy haza,mar hamarabb bent van,mint en.
- Ha en tanitokent azt mondom,hogy otthon mar nem kell tanulni, minek nyuzzak azt a szerencsetlent tovabb?

Illetve a magantanitas soran jutott eszembe mar tobbszor is,amikor idopontot egyeztettem a szulokkel,hogy el kellene donteni, hogy a gyereket sportolonak vagy jo tanulonak szanjak. Nincs annal rosszabb,mint amikor edzes utan,este hetkor meg velem matekozna. Nem is vallalok mar ilyet, az utolso idopont a tanitasra az este hat. Utana mar este van.

Rohadt hosszu hetunk volt...

Tantestület

Olvastam tobb cikkben is,hogy mekkora pedagogus-hiany van mindenhol. Az elso ok,amit megjeloltek az emberek,hogy keves a lové. Tény. Kevés. A második, hogy társadalmilag nem vagyunk megbecsülve. Ez is tény. Viszont egy harmadik okot nem említenek sehol,ez pedig a tantestület.
Nálam lelkesebb frissen végzett tanító jelölt szerintem kevés volt abban az évfolyamban. Nagyon akartam tanítani. Amikor meglett az első munkahelyem mindenféle ötlettel, meg vidámsággal kezdtem neki.  Nagyon szerettem volna a munkaközősség része lenni.
Aztán kb.a kezdés után két héttel az egyik kollega leüvöltötte a fejem,mert betartottam a szabályt,amit mondtak nekem,hogy nem engedek ki gyereket a tanulási időről. Kicsit később a közvetlen kolleganőm a gyerekek előtt rakott helyre a buszon. December közepére már azon filóztam,hogy fogok felmondani és hagyom el a pályát.
A biai suliban, ami a második melóhely volt,megint csak lelkesen indultam neki. De ott is olyan kollégáim voltak, akik letörtek, próbáltak szürkévé tenni. Csak nem hagytam magam.
A Fodrosban nem a közvetlen kollegák,hanem a tanári kar más tagjai nem szerették,hogy én ezt szeretem csinálni, hogy nem kesergek, hogy jól érzem magam.
Ma reggel mosolygva mentem dolgozni. Valami megmagyarázhatatlan jókedvem volt attól,hogy bemegyek a suliba. Talán az,hogy itt mosolyognak rám, hogy nem azt érzem,hogy ha elbaszom,akkor vége mindennek. Segítenek mások és elfogadják a segítségem. Nem érzem azt,hogy valaki pályázna a.helyemre,vagy irigy lenne arra,hogy engem szeretnek a gyerekek.

Mert szerintem ez lenne a legfontosabb. Ameddig mi, munkahelyen belül marakodunk es egymas ellen vagyunk, ahelyett,hogy segitenenk,addig mit varunk a kulvilagtol?

Könyvkvíz

Régebben is futottak ezek a kihívások,hogy adok x kérdést,válaszold meg,hívj ki valakit,aki a tieidet megválaszolja. Most ezt találtam, nem.hívok ki senkit, de akinek tetszik az válaszolhat rájuk.

Van kismillió olvasatlan könyved. Hogyan döntöd el, melyiket olvasod el legközelebb?

Párhuzamosan 3-4 könyvet olvasok. Amelyiket kölcsön kapom az az első,utána a többi.

Már elolvastad egy könyvnek több, mint a felét, de nem tetszik. Folytatod, vagy abbahagyod?

Félbehagyom, aztán később talán olvasni fogom. A Felhőatlasz két évig pihent így a polcon.

Közeledik az évvége és még mindig nagyon távol vagy az olvasási listád teljesítésétől. Mit teszel?

Semmit. Nincs ilyen listám.

Egy könyvsorozatnak, amit imádsz, nem egyeznek a borítói. Hogyan kezeled?

Nem érdekel.

Minden ismerősöd imád egy könyvet, amit te gyűlölsz. Kivel beszéled meg, aki szerinted a te oldalara állna?

Nem szoktam könyveket gyűlölni,max nem tetszik. Bárkivel beszélgetek róla,nem kell hogy mellém álljon.

Nyilvános helyen olvasol, és nagyon felzaklat a könyv, annyira, hogy sírni kezdesz. Mit kezdesz magaddal?

Letörlöm a könnyeim és folytatom az olvasást. Hangosan nevetni is szoktam könyveken,vagy bazdmegolni.

Egy könyvnek, amit nagyon szeretsz, most jön ki a folytatása, de te már nem emlékszel egészen az előző részre/részekre. Mit teszel, újraolvasod az előző részt/részeket, vagy keresel róla egy összefoglalót a neten, vagy kihagyod a folytatást, vagy bestresszelsz… stb?

Szerencsére baromi jó sztori memóriám van,így emlékszem az előző részekre. Az Ólomerdő volt az egyetlen,amit újraolvastam a második kötet előtt,de csak mert új kiadásban jött ki. Így emlékeztem, hogy kimaradt a cica a sztoriból.

Nem akarod kölcsönadni a könyveidet senkinek. Hogyan utasítod rendre udvariasan azt, aki mégis kölcsön akar kérni tőled egyet?

Egyszerűen,nem adom oda. Illetve a másik nyakára járok, és beleírom a nevemet a könyveimbe. Egyszer kölcsönadtam a Végtelen Történetet egy ismerősömnek és már el is felejtettem, amikor megláttam a polcán. Nagyon bizonygatta, hogy az az övé,de benne volt a nevem a gyönyörű kézírásommal.

A hónapban már öt könyvnek kezdtél neki, és egyiket sem fejezted be. Hogyan jutsz túl az ezen az olvasási válságon?

Ez nem válság. Ez időhiány.

Nagyon sok könyv jelenik meg mostanában, ami érdekel, és majd meghalsz, hogy olvashasd. Mit csinálsz? Hányat veszel meg ezek közül?

Könyvutalványt kérek mindenkitől,aki ajándékozni szokott és abból vásárolok,haha:) meg a bözsi kulturát fogom most elkölteni.

Végre sikerült megvenned a könyveket, amiket nagyon szerettél volna, és alig várod, hogy olvasd őket… de meddig hevernek a könyvespolcon, mielőtt ténylegesen el is olvasnád őket?

Ez könyv függő. A Coraline-t pl. a sikeres vizsgaidőszakhoz kötöttem. A Gaiman könyvek most a wc-fürdő között ingáznak. A többit szép sorban szoktam olvasni a megvétel után
De egyébként nagyon sok olyan könyv van,amit előbb ebookban olvasok,aztán veszem meg. Ha lenne pénzem akkor a Cassandra Clare könyvek, a Szent Johanna Gimi sorozat, talán még a Ködszerzet is a polcon lenne. Ha kapható volna,akkor gondolkodás nélkül.megvenném a Silvana de Mari utolsó tünde-ork sorozatot, azt még könyvtárból hoztam ki anno. Ja és persze az összes DragonLance is. Amiket Dodie adott kölcsön. Ezeknek főleg érzelmi oka van,nem azért kéne,mert olyan jó könyvek.:)

Ennyi lenne,aki szeretné, az válaszolgasson a kérdésekre!

Átlagos

A tűzijáték esetejen beszelgettunk Mirrandekkal es Mirrand mutatta,hogy most épp min dolgozik. Hazafele Boki mondta,hogy csak remelni tudja, hogy meg tud adni nekem mindent es hogy sajnalja,hogy nem tud ilyen izgalmas eletet biztosítani.
Mondtam neki, hogy en nem vagyom ilyen eletre. Igazából sosem vágytam.
En arra vagyom, hogy nyugodt es biztonsagos eletunk legyen, okos - szép - egészséges gyerekeink, állásunk,amit lehetőleg szeretünk meg egy szép kis otthon. Ennyi.
Ha meg nagyon unatkoznánk,mehetünk vadvizi evezni, hegyet mászni, motorozni,az is épp elég izgalmas.
Szeretem,hogy egy kvazi kiszámítható életem van,hogy tudom,hogy reggel felkelek,elmegyek dolgozni, hazajövök, hogy mikor érek rá, mikor mire szamitsak,kb.
Hogy mennyi pénzből kell gazdálkodni.
Én most boldog vagyok és elégedett az életemmel, akkor is ha ez másnak unalmas. Nekem épp elég izgalmat tartogat a következő tanév.:)

After tábor

Jó volt. Féltem tőle, hogy hogy állom meg a helyem, de azt gondolom, hogy megugrottam a lécet. Igyekeztem az embereket nem megölni, nem adni nekik olyat, amit ne lenne szabad, figyelni mindenkinek a mindenére és még így is volt két eset, amikor elbasztam. Egyszer Vikinek adtam mustáros cuccot, mert nem tudtam, hogy az is tilos és nem kérdeztem meg, másodszorra pedig Áginak nem csináltam ebédet, mert aznap háromfélét főztem és reggel derült ki, hogy a levest is meg kell csinálni és teljesen kiment a fejemből.
Ilyenkor szarul éreztem magam eléggé.
De egyébként jó volt. Szeretek főzni, szeretem előkészíteni az ételt és szeretem, amikor az embereknek ízlik, amit csinálok.
Jól elfáradtam ebben az egészben.
Aztán az is jó volt, hogy bárkivel beszélgethettem, nem voltak kötelező körök, mint amikor csapvez voltam.
Így is kaptam két visszajelzést, hogy jövőre az én csapatomban akarnak lenni emberek... Azért ez jó a lelkemnek na.
Meg olyan is volt, aki azt mondta, hogyha jövőre is én csinálnám a specko kaját, akkor ő is azt kérné mert ajj de jól nézett ki és biztos milyen finom volt.

Ami tanulság: Kell a karszalag a speckó étkezőknek, amire ráírjuk, hogy melyik kategória. Főleg akkor, ha nem olyan főz, aki ismeri őket.
Külön tűzhely, amire nem kell várni. 
Mindenképp együtt dolgozni a nagykonyhával. Egyeztetve a menüt, ahogy idén. Brutálisan sokat segített a dolgon, hogy a kaják alapját sokszor nem nekem kellett külön megcsinálni, viszont segítettem benne.
Két emberes meló.
A konyhának is KELL egy szabadnap a 11 napos tábor során. Ugyanis a konyha végig melózta az egész tábort és iszonyatosan elfáradtak a végére, és hát én még végigtolok így egy ilyet, de Anikó néni nem biztos.
A lakomás napra/napokra NE legyen meleg ebéd.
A specko kaját a lehető legjobban el kell különíteni a tálaláskor, így kisebb az esélye annak, hogy beleesznek mások.
Minden specko kajásról legyen egy lista, hogy mit tilos.

A GM-LM-TM-IR-vegán nagyon nehezen összeegyeztethető. Főleg az IR lóg ki a sorból durván. De azért igyekeztem megoldani.



Más most hirtelen ne mjut eszembe.
Vacsora!!!!

Nyomiság

Nem tudom írtam-e már, de úgy néz ki, a keményítő feldolgozással vannak problémáim, attól fájogat még mindig a hasam, akkor is ha tartom a diétát.
Viszont mivel ezt nem az a doki erősítette meg, aki elküldött a vizsgálatra, azért valahogy csak elmegyek hozzá is és rákérdezek, hogy mi van most. Nem akarok életem végéig disznóport szedni, egy mert drága, kettő mert rohadt macerás.
Az IR és a pajzsmirigy eredmény hivatalos eredménye még nincsen meg, de megkérdeztem Ádámot és szerinte minden rendben van.

Viszont, amiért írni kezdtem ma, az az, hogy lisztérzékeny csoportban megint belefutottam egy hiper csajba, aki csak azt hajlandó megvenni, és szerinte ez a helyes, amin rajta a jelölés, hogy GM.
Hát én éhen halnék. Meg tízszer ennyibe kerülne a kajám, mint most. Szerintem az ázsia bt-s fűszerek sem GM-ek, mert olyan helyen csomagolják.
Aha. Hát nekem eddig semmi bajom nem volt tőlük, és tudtommal illik ráírni a csomagolásra, ha olyan helyen készül, ahol lehet allergén. Szegénykémnek nagyon bonyolult élete lehet.

Most pedig jól megreggelizem a nem sterilen tartott reggelimet.:))

Tervek

Komolyan megfordult a fejemben, hogy amint megvannak az új ablakok, veszek sima,egyszerű fehér papírtapétát és letapétázom a három szobát. Oké a nagyban meg a középsőben csiszolni is kell, de utána már jó vagyok.
Aztán szépen festhetjük a hálót világoskékre(jégkék volt a neve a színnek,amit kinéztünk), a nagyot pergamenre a középsőt meg nemtom. Annak valami uniszex szín kell,ami világos és szép.
Az előszobához egyelőre nem tudok nyúlni, a konyha egy külön mese.
A kérdés az,hol lehet normális tapétát kapni, ami festhető de nem az a fűrészporos szutyok,mert azt nem szeretnék.
Meg persze kellenek majd segítő kezek is, csak előbb az ablakok legyenek meg.

Karakter

Momo megosztott egy novella pályázatot,ami felkeltette az érdeklődésemet. Egy fantasy világba kell karaktert írni,bemutatni.
Végigolvastam a világ leírását, és körvonalazódik is egy sztori, de elég képlékeny még. Az alap,hogy a kelta-tündéres világba írnám, egy elcserélt gyermek szemszögéből,vagy egy olyanéból,akinek az ikertestvérét vitték el a tündérek. Előbbi azért lenne érdekes,mert lazán mágia használót csinálnék belőle, utóbbi meg... Hmm lehet,hogy mégis azt írom meg inkább.:)

Mamete krónikák VI

Korán felkeltünk anyuval, hogy a kilences buszt elérjük. Persze késett. Aztán Luganoban ittunk egy cappuccinot meg vettünk egy kis ennivalót. A vonatjegyet megint csak segítséggel tudtuk megvenni és svájci frankban adott vissza az automata. De akkor már vettünk svájci csokit is. Trüffelt,meg nemtom mit,de veszett finom volt. A vonaton egy indiai pár mellé ültünk,akik nagyon meglepődtek azon,hogy bárki melléjük ül.
Milánóban előbb a csomagokat raktuk le a szálláson, megnéztem hova menjünk pizzázni meg hogyan kell a Dómhoz menni. Metróztunk, a dóm nagyon tetszett anyunak. Most bejártuk minden részét, én a tetejére is felmentem. Hát elképesztően szép volt. Aztán átsétáltunk a Forza kastélyhoz meg vettünk ajándékokat is. Anyu vett magának egy csinos kis kalapot is. Elmentünk vacsizni, de anyu nem bírta megenni az összes pizzáját, én csak egy szeletet hagytam. Magunkkal vittük a maradékot, de hűtő nélkül sajnos már nem volt jó reggelre.

Éjszaka megint alig aludtam.Zajos volt a szállás,sok a szúnyog. Reggelre fájt a fejem is. Leadtam a kulcsot, a recepción, aztán a pályaudvar mellett reggeliztünk.

Most,amikor ezt írom, épp a repcsin ülünk, anya olvas én meg bedugtam a fülem,mert már nagyon zavartak a repcsin ülő kölykök...

Nem tudom melyik olasz város lesz a következő, Velence vagy Firenze?:)

San Mamete krónikák IV-V

Tegnap nem írtam,mert nem nagyon csináltunk semmit. Majdnem délig aludtam, délután átbattyogtunk,megint az autók mellett... Cimába,ami a szomszéd falucska tőlünk balra, ha szemben állunk a tóval.
De persze semmi sem volt nyitva,viszont hazafele megtaláltuk a gyalogutat a két falu között.
Ma 10körül indultunk,átsétáltunk Cimába,mert ott van kávézó, (csak majdnem egy óra átérni). Megkávéztunk és ameddig a buszra vártunk, összeismerkedtünk egy török lánnyal,aki ide házasodott Menaggioba, és töri az olaszt. Be is jelölt facen:)
Mi Porlezzában leszálltunk a buszról és egy csomót sétáltunk. Találtam hattyútollakat ajándékba (Mametében nem volt, de ezek a hatyvak az egész tavat uralják), meg ettünk fagyit,meg egy eldugott kis kávézóban anya evett foccacciàt, meg szép volt a minden. Hazafele Cimáig mentünk a busszal, mert azt hittük nyitva lesz a bolt és tudok venni gyümölcslét, de nem volt. Viszont ameddig vártuk,hátha kinyit (félre olvastuk a kiírást) addig térdig bementem a tóba és találtam Tündének követ. Rettentően sajnálom,hogy nem tudtunk fürdeni. Olyan jó lett volna. Viszont jól leégett az arcom és a karom.
Hazafele megint sétáltunk Cimából.
Holnap irány Lugánó. Ott fogunk reggelizni, kávézni és nagyon jó lenne találni Valsoldás hűtőmágnest. Aztán Milánó, ahol elmegyünk a Dómhoz meg kicsit mászkálunk, bár ezután a csend után,ami itt van, fura lesz.
Aztán haza holnapután.

San Mamete krónikák III.

Harmadik éjszakája nem hagynak aludni a szúnyogok. Valamiért eleve szarul alszom itt,sokszor felébredek. Hajnalban,ha már ébren voltam,kimentem lefotózni a napfelkeltét,már amennyit láttam belőle.
Kilenc körül keltem, összeszedtük magunkat anyuval és átgyalolgotunk San Mametébe. Namost azt tudni kell,hogy itt nincsenek gyalogos utak. De annyira nincsenek,hogy Mametében a házak jó részének ajtaja is az úttestre nyílík. Úgyhogy elég kalandos volt átérnünk. Anyu elsírta magát a Mamete tábla alatt.
Előszőr kávéztunk, aztán felmentünk a templomhoz,ahol a Gasperiniek házasodtak, keresztelődtek, szóval fontos hely,majd bementünk a picike temetőbe,ahol a sírhelyeik vannak. Utóbbit csak tegnap tudtam meg,mivel írtam a facen az oldalnak,ami Gasperininek vab szentelve, hogy van-e múzeum vagy valami. Múzeum nincs, táblácska van, meg a ház meg a templom meg a temető. A templom után lejöttünk a házhoz,aminek épp nyitva volt a nagykapuja,úgyhogy gyorsan fotózkodtunk, meg fényképeztünk és sétáltunk tovább, mert anya félt,hogy elűznek minket onnan,ha jön valaki(ha jött volna valaki, én tuti kérek engedélyt hogy bemehessek vagy valami). A lábunkat meg a kezünket márthattuk csak a tóba,mert tilos benne fürdeni a hetvenes évek vége óta,ugyanis annyira szennyezett,hogy 100m mélyen már nincs is oxigén a vízben, csak foszfor. Egy csomó növényt raktak a tóba,hátha javul, de még évekig nem lehet benne fürdeni(viszont ha az én életemben eljön az idő,hogy fürdeni lehet a tóban, tuti visszajövök ide és belemártózom).
Vettünk végre buszjegyeket is egy nagyon kedves sráctól a papírboltban.
Hazafele is gyalogoltunk és nekem konkrétan halálfélelmem volt az autók miatt. Pedig figyeltek ránk.
Beültünk az Osteria di Lanternába ebédelni. Fogalmam sincs mit rendeltünk, de rák,hal,tintahal,sajt volt benne. Finom volt. Meg fagyiztunk is, a csaj elsorotla milyen fagyik vannak,mire anyu"pisztácia?" Erre a lányzó mosolyogva közöltr,hogy nincs és sosem volt. Nagyon nevettem magamban. Meg kávéztunk is.  Aztán hazajöttünk. Holnap sehova se megyünk, mert vasárnap lévén minden zárva lesz,pedig átmentünk volna Porlezzába, de így majd csak hétfőn. Ami baj,hogy nincs kávénk és anyunak kéne. Meg szúnyogírtó is kéne.
Meg aludnom kéne...

San Mamete krónikák II.nap

Miután este baromi nehéz volt elaludnom, letöltöttem ilyen kis "altató" alkalmazást, de a szúnyogok, a vihar és a nagyon puha ágy nem sokat segített.
Nyolckor így is kb. magamtól ébredtem. Azt,sikerült kiszaszerolni,hogy van egy Iperol a kettővel arrébb lévő faluban, oda meg elvisz a busz. Le is gyalogoltunk anyuval a buszhoz, de jegyet aaazt sehol se kapni. A sofőrnél sem. Viszont nagyon kedvesen szólt nekünk,hogy hol kell leszállni. Rögtön találtunk egy kávézót,ami engem mennyei örömmel töltött el, és anya evetr foccacciàt (az egy péksüti) én kaptam GM muffint, meg ittunk cappuccinot. Elkértem a wifi jelszót, aztán bementünk az Iperolba,ami olyan egy lidl,tesco vagy aldi. Szép nagy bolt. Mostanra az olaszom is kezd visszajönni, így nem esem annyira kétségbe ha valami nem kerek.
Anyunak borzasztóan tetszett,hogy itt a henteshez sorszámot húzol és úgy kapsz árut. Meg a nagy bolt is és hogy mennyiféle sajt van. Jól be is vásároltunk mindent,amit kellett. Hazafele egy ideig gyalogoltunk, aztán buszra szálltunk, ahol megint nem tudtunk jegyet venni. Állítólag a Mametében van jegy. Kíváncsi vagyok:))
Annyira elfáradtunk a házikóhoz feljövésben,hogy háromtól ötig aludtam. Ma nem is megyünk már sehova. Holnap viszont Mametében töltjük a napot. Holnapután meg Porlezzába megyünk át és hazafele sétálunk.

Ha nem fájna a bölcsességfogam(szúr.. jönne kifelé,csak jó kemény az ínyem) akkor nagyon jo volna.

Jó itt. Csak a Boki hiányzik.

San Mamete krónikák I.

Igazából ma még csak utaztunk, de azt sokat. 8:45-re jött értünk a taxi. Hamarabb értünk a reptére, de a gépünk jó egy órás késéssel indult. Így persze lekéstük a vonatot,amit kinéztem és a Cressognoba hozó buszt is. Csak hogy ne legyen egyszerű. Én akkor már veszett éhes és ideges voltam(2joghurt és egy fél bounty volt a mai kajám) és kétségbeestem,hogy mi lesz velünk. Mert persze találok én szállást Luganóban is, de na...
Értünk jött a hostunk, így most nézhetjük a tavat és lassan mehetünk aludni.:)

Wedding after

Amikor valaki megkérdezi, mi az isten tart még az mttben, akkor próbálok válaszolni, hogy hát ott vannak a barátok, meg az atmoszféra, meg ott ismerik a poénokat, amiket mondok, meg ilyesmik. De tulajdonképpen nagyon-nagyon nehéz elmagyarázni.
Mert az az érzést nem lehet elmondani, amikor kapod az sms-t, a barátaid esküvőjének másnapján, hogy "hát kéne segíteni, van még meló" és akkor a párod közli, hogy akkor irány Zebegény és útközben látod Mincet felfele baktatni a helyszínre és Dodiék már ott vannak és tudod, hogy jönnek még, és neked valahogy nagyot dobban a szíved, hogy "igen ők a barátaim!" És nem hagyjátok őket egyedül pakolni.
Hogy amikor nem indul a nyűves autó, akkor Eszter Szokolyáról átjön a terepjárójával és bebikázza.

Olyan barátságok ezek, amik nem arról szólnak, hogy együtt lógunk, hogy együtt járunk bulizni vagy ilyesmi. Hanem másmilyenek. Amiket nehéz elmagyarázni. Amikor látod az ifjú pár arcán a megdöbbenést, amikor megérkeztek, hogy jöttetek segíteni. Amikor a friss férj, odajön, hogy "nagyon cukik a pasijiatok, az egyik épp seper, a másik meg felmosóvizet gyárt" amikor kilogisztikázzák, hogy hogy férnek be a padok. Amikor szeded lefele a fényfűzéreket és ÉLVEZED hogy segíthetsz.
Mert mi ilyen barmok vagyunk, hogy nemhogy magunktól, kvázi hívás nélkül megyünk segíteni, amikor meghalljuk, hogy szükség van rá, hanem még élvezzük is!

Nehéz ezt elmagyarázni olyannak, aki nem élte át, nem tudja milyen.

De nagyon nagyon nagyon jó érzés.
Nagyon.

Köszönöm, hogy részese lehettem és sok, sok boldogságos évet Ickének és Mirinek!:)

Tiszasas

Most mogyival,Jankával és anyósómékkal voltunk lent péntek estétől.Janka egész hamar feloldódótt, teljesen rákattant anyósomra,meg apósomra is. Brutálcukin nyomta a sódert. Új szó a szótárunkban a "gabalyos" ezt arra a szalámira mondta,ami nem szép szeletben volt,hanem cafrangban.
Szombaton délelőtt anyósom körbemutogatott minket a faluban,engem már mint "kismenyem"-et. Jó érzés volt,hogy így hív. Büszkén jelentkeztem is,amikor egy néni nem tudta,hogy melyikünk a kismenye,mogyi vagy én.
Janka meg csak csacsogott.
Boki délután ért le és,amikor begurult a kertbe én olyan nagyon boldog voltam,hogy odaért,hogy legszívesebben a nyakába ugrottam volna. Nagyon hiányzott,nem tudom miért,de nagyon. Ők dolgoztak a tetőn az apjával,mi meg vacsorát csináltunk meg sátrat állítottunk meg engem még délelőtt visszaküldtek a boltba és jól eltévedtem a bringával, de nem baj. Jó volt így is.  Aztán este csináltunk tábortüzet,meg játszottunk a zseblámpákkal, meg Boki és a szülei fürödtek a medencében,Janka meg labdázott velük és közölte,hogy"vájjatok slácok!" Hát vinnyogtam a röhögéstől. Teljesen elvarázsolta a kert meg anyósomék.
És néztünk csillagot és láttam hullócsillagokat és Bokihoz bújtam és úgy aludtam el.
Ma meg tetőcserepeket pakoltunk és leégtem.

De boldogság volt,mert Sason csak az lehet.
És ha Boki holnap hazaér,akkor tudom,hogy csillogni fog a szeme és boldogság lesz és nekem ez nagyon fontos,mert nagyon szeretem őt.

Speciális étkezés

Felugrott facen egy oldal,ami ugy hogy hirdeti magat,hogy osszegyujtotte a specko etkezest biztosito helyeket.
Nagy orommel kattintottam ra,hogy na, vegre valami.
15 helybol 3 volt GM a tobbi leginkább vega meg vegán, és akkor az LM meg a tobbi sepcko elő sem jött.
Kicsi dühös lettem. Mert tovabbra is azt tartom, és ezért lehet engem utálni, hogy a vegaság és a vegánság elsősorban választás kérdése. De a GM, LM, IR és egyéb allergia vagy érzékenység nem az. Mi kvazi meghalhatunk ha olyan ételt eszünk,amiben van valami,ami nekünk nem jó. Egy vega nem fog hányni-fosni, nem kap allergiás rohamot és nem lesz tele kiütéssel,ha véletlenül azzal a késsel szelik a kajájàt,míg egy GM igen.

Uh, na most már kevésbé vagyok dühös.

Tanév vége

Azért ez gyorsan elszállt. Tegnap aláîrtam a jövőévi szerződésem.
Megszerettem itt lenni. Most már otthonosabban mozgok a kollegák között,az épületben.
Megszerettem a gyerekeket is. Mindhez van egy kedves sztorim, mindről tudom mi az amitől mosolyogni kezd, amitől elmúlik a sírása.
Szeretek velük lenni, mesélni nekik, játszani velük. Tanítani. Beszélgetni.
Már tervezgetem a jövő tanévet velük.
Jó nekem.

2

- Aaannaaaa miért csetelsz a telefonodoon es kiveeel?
- A kedvesmmel. És mert ma 2 éve,hogy összejöttünk.
- Uuuu az sok idő...

Pedig nekem sokszor olyan,mintha tegnap lett volna,hogy ültünk a Gellérthegy​ tetején, alattunk a város fényei, és Boki azt mondta: "Hiányozni fognak a beszélgetéseink" aztán megcsókólt.

Ez alatt a két év alatt annyi minden történt velünk. Szinte rögtön az elején ő fesztiválra ment, én Rómába. Aztán műtöttek. Aztán Bokinak új munkahelye lett és én is felmondtam a Fodrosban. Nyaralni is voltunk, és most együtt élünk és mindenféle hosszútávú befektetéseink vannak,mint lakásfelújítás, új mosógép...

A nyáron egyszer 7 egyszer meg 11 napot töltünk külön.
Jó lenne elmenni ketten valahova.

Most,hogy vége a tanévnek, lesz időm,hogy rendberakjam a lakást és szervezhessek programokat nekünk.

Mert együtt lenni jó.:)

Skyrim

A kisöcsémtől megkaptam a Skyrim eredeti verzióját és csütörtök este végre a karaktetalkotáson is túl voltam (sötételf ronda nő, elég keménynek látszik, úgyhogy tuti jó vezér lesz) játszottam.
Már egészen elfelejtettem,amiket Thereon tanìtott anno, meg maga a játékmenet sem ugyanaz. De ìgy sokkal izgalmasabb játszani.
Mintha új játékkal játszanék.
Ha lenne a DragonAge inquzitorhoz is honosìtás...

Osztálykirándulás

Én szeretek osztálykirándulni és táborozni is. Most is jó volt, én jól éreztem magam a gyerekekkel és a kollégáimmal is sikerült talán kicsit összébb jönni. Próbálkozom nagyon, de nehéz egy olyan közösségbe,ahol 10 éve dolgoznak együtt,ha nem több.
De azért nem adom fel.
A gyerekek jók voltak, rengeteget nevettek és úgy viselkedtek,ahogy azt a 8 évesektől várnánk. Játszottak a patakban, egymással, homokoztak, hintáztak, és eszükbe se jutott,hogy kütyüzni kéne. Nem mintha lett volna náluk. Jó volt nézni őket. Nagyon sok pozitív élmény ért engem a hétvégén.
És elfáradtam. Nagyon. Rettentően. Olyannyira,hogy ma hazaérés után csak játszottam,pedig szalad a lakás. Boki csapaépìtőn van a nagyon messze.
Ìrta valamikor három körül,hogy most mennek a kollegájával sörért...
Soha nem fogom megérteni azt,hogy ezek a fajta csapatépìtők mire jók? Mitől épül a csapat, ha mindenki részeg és jó eséllyel nem is emlékszik majd másnap semmire. Aki meg nem iszik ezeken,azt meg hülyének nézik. Nem értem. Lehet,hogy ez azért van,mert én alkohol nélkül is ki tudok kapcsolni, tudok barátkozni (és emlékszem másnap az illető nevére és hogy miről beszélgettünk) és jól tudom magam érezni.
Mesélték a kollegáim,hogy nálunk is szokott ilyen lenni,hogy levonul a tanári kar a valahova és hejehujahaj. Kíváncsi vagyok idén ha lesz is, én egyáltalán elmegyek-e. Mert a közösség szempontjából fontos volna.
Hát nem tudom. Majd kiderül.

Hétvége

Boki elment hétvégén a szüleivel tetőt épîteni. Először nem örültem, de végül tökjól sikerült. Szombaton átalaudtam a fél napot és csak az auchanig mentem bringával.
Vasárnap egész nap értékelőket îrtam,meg mostam, már előre siratom a mosógépet. De hát hallom rajta,hogy már nagyon szenved. De olyan szépen mos. Jó lenne ha elvinné valaki,akinek szüksége lehet rá és talán meg is tudja csinálni.
Meg öcsémmel letöltöttük a steamet és lett eredeti Skyrimom,úgyhogy újra, teljesen előről kezdem, csak most teljsen egyedül. Anno Thereon sokat segîtett benne és még az a verzió volt fent,amit tőle kaptam, de már nagyon nem működött. Úgyhogy letöröltem.
A hétvégén kipihentem magam, ezt onnan tudom,hogy ma reggel nem kellett hatkor szundiba tenni a telefont, csak egyszer. Vidáman indultam el szoknya van rajtam, meg ékszerek, és konytba tettem a hajam. Ez a kontyfánk egy jó találmány.
És ma este már otthon lesz a Boki is.:)

Rohadt késő van

Es nem tudok elaludni. Tény ma a fel napot alvassal es hevereszessel toltottem,mert a multhetvege kimaradt es 5-6 orakkal tolom vegig a heteket, amitol egy hisztis picsa leszek. Szoval ma semmit nem csinaltam,pedig nagyon kellene ertekeleseket írni. Hetfo a határidő. De megirom holnap, akar ejszakaba nyuloan is.

Ma kikovettem egy ujabb ismerosom, mert annyira tolja a vegan propagandat,hogy az mar zavart. Amugy nem tudom honnan ismerem, mtts az biztos, de ennyi. Majd a következő szelektalasnal törlöm. Neha elgondolkodom,hogy kiket kellene meg kikovetni, es hat eleg sokan vannak. A legjobbak a csoportokban előforduló gyökerek. Azokkal nem nagyon tudok mit csinálni.

Amúgy semmi izgalmas nincs. 2 het es vege a tanevnek es kipihenem magam meg felkeszulok a 3.os matek tananyagra. Abban nem vagyok annyira jo es hat kéne lenni, legalabb az elso felevesben. Dodie mondta h allandoan mondom h mennyire rettentően fáradt vagyok. Es igy is erzem. Iszonyat mennyire kifacsart a tanev. Szivem szerint egy hetig csinálnám,amit ma. A semmit. Pihennek, olvasnek, bringaznek, takaritgatnek, pakolasznam a lakast es ennyi. Ja meg sokat jatszanek Bokival xboxon. Mert az jo.

Aztan folyamatban vannak a mindenfele eu kivizsgalasok is. Egyelore úgy nez ki,csak a szokasos problémákkal vagyok megaldva. Van egy kikezeletlen felfazasom, de mar kezeljuk. Fel eves gyogyszeres kura. Juhu. A cukor es a kemenyito teszt eredmenyt majd egyutt értékeljük ki. Es hetfon idopontot kerek az endokrinologushoz,mert o csinal IR tesztet. Nagyon elkezdtem hasra hizni es nagyon nem tetszik. Bokival megbeszeltuk h életmód váltás van, nem lesz teszta(csak rizs) helyette mindenfelr egyeb koret es sok csirke meg pulyka husi meg zoldseg. Meg en szeretnek tobb levest. Igy,hogy jovore nem leszek menzas es en viszem a kajat,tobb maceraval, de egeszsegesebben fogok etkezni. Es ha mar magamnak csomagot keszitek,akkor Bokinak is. Ezzel sporolni is tudunk. Illetve visszaszokom a zoldteara is.

Nem tudom mit varok ettol a nyartol. Mamete nagy kaland lesz az biztos. A tabor meg oriasi kihivas. De jo kalandozohoz meltoan, biztosan megugrom. Szeretnek pihenni, nyaralni kicsit Bokival, (aka lemenni a szüleihez vagy a Tiszara) es feltoltodve kezdeni a kovetkezo evet. Jobban megtervezni a dolgokat, jobban beoszatni az idomet.

Es most megpróbálok aludni...

66%

Megvan. Vegre tul vagyok ezen is es most evekig beken fognak hagyni vegre.
Kozben zajlik a tanév végi hajrá is.
Kegyetlenül fáradt vagyok.

Nem értem

Voltam mar eletem soran nagyon melyen. Az egyik a 2004-2005-os tel volt, a masik a 2012-2013-as tel.
De soha, egyetlen percig sem gondoltam arra,hogy megolnem magam. Mert ha eszembeis jutott,rogton bevillant,hogy mennyi embernek okoznek ezzel fajdalmat es nem lehetek ennyire onzo.
Amikor egy ismerosom elveszti az eletbe vetett hitet, es olyanokat mond,hogy"ha meghalnek nem hianyoznek senkinek, ugysem szamitok,minek is elek, nincs ram szuksege a vilagnak stb..." akkor en tenyleg probalom megerteni, probalok rajonni,hogy lehetne neki segiteni. De nem tudom. En csak meghallgatni tudok, es neha legszivesebben orditanek a masikkal,hogy te idiota, te egeszseges vagy,minden testreszed megvan,tudsz jarni, latsz olvasni,hallod a zenet, megis mi a jo isten van veled? Mindened adott ahhoz,hogy jobb legyen, es te meg itt suppogsz a trutyiban? Hat kellj mar fel! Hat masok sokkal nagyobb gondok ellenere is ELNEK es elni akarnak. Van aki nem hall vagy nem lat vagy agyhoz kotott vagy beteg a gyereke vagy apolasra szorulo csaladtagja van vagyBARMI es megsem adja fel! Te meg itt sirankozol,hogy de szar neked.
De aztan nem teszem, mert azt hiszem nem tennek jot vele.
Talan azert sem,mert bennem genetikailag van egy elni akaras,hogy nem adom fel sosem. Hogy megyek elore,akkor is ha a vilag eppen szar.
Mert tudom,hogy dolgom van, okkal vagyok itt es majd akkor megyek el,amikor itt az ideje es ezt az idot nem en valasztom meg.

Il mio nuovo telefono

Szóval az úgy volt hogy a vilagoskek telefonszolgaltotnal van szamom 13 eves korom ota. Feltoltokartyas voltam mindig. Most kellett menni adategyeztetni es en ugy dontottem hogy eleg nagykislany vagyok mar ahhoz hogy elofizetos legyek es hat uj telefon se artana,mert a huawei kezdi kilehelni a lelket. Ugyhogy rairtam a Dodiera,hogyha tud,akkor segitsen mar telefont valasztani.
Igy tegnap bementem a mamutban a boltba, egy nagyon kedves ugyintezovel nyelbe utottuk az uzletet es hazafele mar a Sony E5ot nyomkodtam. Baromi fura hogy nincs fizikai gombja es szokom a billentyűzetet ugyhogy most joval lassabban es tobb hibaval gepelek, de majd belejovok.
Es ma veszek hozza tokot es nyomtatok valami szinezot a hatuljahoz.:)

Sosem

Meg nagyon kozel sem alltam a gyerekvallalashoz, de mar akkor megfogadtam,hogy az en porontyom sosem lesz elsportolo vagy zenesz vagy barmi olyasmi,ami miatt hamarabb kell feljonni a jatszoterrol,vagy le se megyunk,mert gyakorolni kell vagy edzes van. Nem akarom,hogy egy erem miatt az egesz gyerekkora arrol szoljon,hogy edzes van. Persze ha o ezt szeretne az mas teszta.
Azt meg foleg nem szeretnem ha sanyargatnia kene magat, hogy eleg vekony,fitt maradjon. Mint a balett tancos lanyok,akiknek azert nem no cicije,mert 16 evesen is 38kg es ha nem vagy primabalerina,akkor semmi sem vagy. Ahogy a sportban ha nem ersz el te vagy a csapatod legalabb egy ermet,akkor semmi vagy.
Arrol nem is beszelve,ami ezeken a helyeken megy, ahogy az edzok es a csapattarsak bannak egymassal...
Azt hiszem ez az,ami nem eri meg.... Egy arany erem nem er egy egesz eletet.

Vannak temak...

Amikrol soha nem irnek/osztanek meg kepet facebookon.
-pucer gyerek.
-kep amin tudni lehet h pucer a gyerek
-szules utani foto
-szuletes utani foto.
-szules/szuletes kozbeni foto!
-a gyerekem nemiszervevel kapcsolatos temak.
- barki nemiszervevel kapcsolatos tema,akit ismerek.
-a szexualis eletemmel kapcsolatos tema
- breteg gyerek
-sztori a gyerekem kakijaval/pisijevel kapcsolatban(pl,hogy wcn ulve mit csinal)
-foto,ami a gyereket kesobb kinos helyzetbe hozhatja

Az utobbi ket hetben ezek jottek szembe velem. Gyerekek koratol, nemetol fuggetlenul. Volt,ami ugy,hogy valaki mas posztja ala kommenteltek es nekem igy dobta fel a face.

Neha ugy erzem,hogy csak nekem alap,hogy amit magamrol sem latnek/olvasnek szivesen vissza azt a gyerekkel sem csinalom meg.

Utoirat,ha megis igy tennek,amikor porontyunk szuletik, nyugodtan hivatkozzatok erre a bejegyzesre, es vagjatok tarkon.

A csilignelő harangok

Van az a helyzet, amikor az ember ordas nagy baromságot készül elkövetni és ezt tudja is. Mert ott csilingelnek a feje felett a kis harangok, hogy "NE CSINÁLD TE HÜLYE". És akkor mégis megteszi, mert akkor és ott úgy érzi helyesnek, holott tudja, hogy nagyon nincsen rendben igazából, amit csinál.
Például, amikor tudod, hogy nem kellene megcsókolni valakit és mégis megteszed.
Például, amikor tudod, hogy rohadtul a minősítéshez/vizsgához szükséges szarokkal kéne foglalkozni, de inkább megnézel még egy rész Hettynénit/játszol/elmosogatsz stb.
Például, amikor tudod, hogy NEM kellene kimondani valamit és mégis kimondod.
És ott csilingelnek a fejed felett a harangok, hogy ne tedd.
És utólag szinte mindig kiderül, hogy igaza volt a harangoknak.

Csak ez akkor és ott nem érdekel. Akkor se ha tudod, hogy később milyen következményei lehetnek (Például, hogy kvázi szégyen hozol a kollégáidra, a munkahelyedre és a szakmádra, saját magadról nem is beszélve, igen nagyon nehezen teszem túl magam ezen.)

Nehéz ezekkel a nyamvadék harangokkal. És a külvilág sosem érti, hogy de ha tudtad előre, akkor mégis miért tetted meg? És van, amikor te sem érted. Nem tudod megmagyarázni, de akkor és ott azt kellett tenned, akkor is ha sokaknak okoztál vele fájdalmat. Magadnak is.

Oké, ennek a bejegyzésnek igazából se füle-se farka, csak sok kis gondolat mászkál a fejemben. Főleg ma ablakpucolás közben voltak belőlük sok, ahogy álltam a nyitott ablaknál, amit nem is tudom mióta nem mostam le, mert minek, és közben egy csomó mindenen filóztam, és közben szólt a zene a kis hangszóróból. Eszembe jutott, amikor anyukám pucolt ugyanígy ablakot, hogy mennyire nagyon utálta, és mindig félő volt, hogy kiesik (egyszárnyú ablak...). Meg, hogy mennyivel könnyebb nekünk sok szempontból, mint a dédanyáinknak, akik választottak egy férjet olyan 20 éves korukig és ha nem volt jó akkor sem volt más, legalábbis nagyon ritka volt a válás.

Meg nemtom. Sok minden járt a fejemben.

Minosites

Nem irnam le reszletesen mi volt, elmeselem annak,akit erdekel.
En nem vagyok elegedett magammal. Hulye voltam es olyan hibakat kovettem el,amik nem jellemzoek ram.
Annyira elfaradtam a vegere lelkileg es agyilag,mint amikor 3 ora alvassal toltuk le az Uranias Lepet es elbogtem magam attol,hogy Kincso ram kiabalt,es csak folytak es folytak a konnyeim.
Most nem bogtem,de kozel alltam hozza.
Aztan fagyiztunk es a Janka megolelgetett es ettol jobb lett.
Es Bokinak is nehez napja volt.
En annyira faradt voltam,hogy nem emlekszem hogy aludtam el,de azt hiszem a mellkasan fekve. Soha,senkinek nem kivanom azt,ami nalunk volt tegnap.
A gyerekek is szenvedtek es en is es mindenki.
Nem volt jo.

Így jártam anyátokkal

Anno,amikor a sorozat futott, en nem neztem. Allandoan ebbol idezgetett mogyi meg mirrand es egeszen egyszeruen tultoltak es nem erdekelt. Sok volt(dr.Whot is ezert nem nezek sot a Tronok Harcat is ezert nem olvastam sokaig). Szoval most valamiert elkezdtuk nezni Bokival a sorozatot meg valamikor februarban. Ma fejeztuk be.
En meg anno olvastam az utolso reszt, szoval tudtam,hogy mi lesz a vege.
De igy is jo volt. Pontosan azokkal a problemakkal foglalkozik a sorozat,amiben mi most benne vagyunk. A felnovesrol,felelossegrol,hazassagrol stb. Szoval aktualis elegge. 2005-ben,amikor indult, nekem meg nagyon nem lett volna az.
Mindenkepp akartam rola irni egy blogbejegyzest, kvazi kritikat,velemenyt.
A sztorik: a sztorik jok. Jol vannak megirva, hogy a poenok a helyzetek, a fordulatok. Volt egy-egy pillanat,amikor meg a szemem is konnyes lett vagy epp fellegeztem vagy nevettem a karakterekkel.

A karakterek:
1. Ted. Ilyen ember nincs. Lathatoan okosabb es muveltebb a baratainal, akik kozul talan csak Lily erti a motivacioit. O a tarsasag apukaja,aki osszetartja a bandat. A kedves kutyaszemu srac,akinek a karaktere nem sokat fejlodik,egeszen az utolso evadig.
2.Lily. Ha valakivel total egyutt tudok erezni,az Lily. Egeszen hasonlo hozzam. Oszinte, infantilis, de kozben baromira a melyere lat mindenkinek. O az,aki a tarsasag anyukaja, a nagy igazsagok tobbseget o mondja ki, es o az,akit senki se vesz komolyan, pedig az igazan fontos titkokat megtartja.
3.Marshall: Rajta keresztul mutatja meg a sorozat,hogy milyen felnoni. Felelossegteljesnek lenni egy kapcsolatban, apava valni. Szeretni es szeretve lenni.
4. Barney. Bevallom,nekem az o karaktere tetszett a legjobban. Az "eljunk a manak" nocsabasz,akinek mindez csak egy rohadt nagy poz es kozben kepes elrepulni Lilyhez,hogy az menjen vissza Marshallhoz, kepes olyan agyafurtan csinalni a dolgait,hogy utolag csak bazdmegolsz rajta. Zsenialis ahogy a vegere teljesen atalakul a karaktet,foleg,amikor a kezebr veszi a lanyat. Neki vannak a legmeghatobb es a legviccesebb jelenetei is a sorozat folyaman.
5.Robin. Namost.... A legonzobb mindenki kozul. Valahogy ugy fogalmaztam meg szoban Bokinak,hogy o az,akit valamiert mindenki maganak akar,holott o sokkal de sokkal kevesebbet rak bele egy kapcsolatba,mint amit kap. Mert azon kivul,hogy megszervezi Barney legenybucsujat, mit tesz erte? Vagy Tedert? Mikozben a ket fiu a csillagokat is lehozza neki az egrol. Egyedul akkor tudtam vele egyutt erezni,amikor kiderul,hogy meddo. A 9 evad alatt sem jottem ra,hogy mit esznek rajta a ferfiak.

Es vegul az anyuka. En baromira sajnalom,hogy igy lett vege a sorozatnak. Egy nagyon cuki es szeretheto karakter, en biztosan tobb jatekidot hagytam volna neki Teddel.

A mellekszereplok: Jok voltak. Jol eltalaltak a szuloket, Rajidot, a Kapitanyt, Ted csajait, Barney csajait. Szerintem sikerult jo gardat osszevalogatni.

A hangulat: Nem ertek egy Szirmaival abban,hogy ebben a sorozatban nem volt drama. De volt. Csak nem azon volt a hangsuly. Gergo azt is kifogasolja,hogy Lily meg Marshall milyen szulok, pedig szerintem nem rosszabbak,mint barmelyik szuloparos. Az o kritikaja a sorozat utolso elotti evadanal keszult. Kiszamoltam,hogy akkor a sorozat kezdetekor ot sem epp azok a problemak foglalkoztattak,amirol a sorozat szolt.
Egy csomo helyen olvastam/mondtak,hogy az evadok alatt csokkent a szinvonal. En ezt csak az utolso evadnal ereztem,ahol nem is egyszer tettem fel a kerdest,hogy "Mit szivtak a keszitok???" En meg a lezarast is ertem. Bar az ember kamasz gyerekei nem mondanak olyat,hogy "anya meghalt 6 eve menj es keresd meg Robin nenit!" Amugy kb.10 ev jutott Tednek es Tracynek,ami eleg szomoru. Viszont olvasta Boki,hogy a gyerekekkel keszult felveteleket jo elore felvettek, szoval eleg koran tudtak,hogy erre fog kifutni a sorozatuk.

En orulok,hogy most lattam a sorozatot, hogy abban az eletkorban neztem meg,amikor a sorozatbeli dolgok valossa valnak. Mert 23-24 evesen nem biztos,hogy tetszett volna.
Olyan ez,azt hiszem,mint az ifjusagi regenyek. Felnottkent mar nem ugy es az tetszik benne,mintha egyidos lennel a karakterekkel.

Amire nagyon jo ez a sorozat,hogy beszelgetesi alappt ad mindenfele temakrol. Munka, baratok, csalad,gyerek,eskuvo,nyaralas, eletmod,szoval tenyleg eleg sok mindenrol.

Most keresunk valamit,amit ezutan nezhetunk es jo.:) mert lassan elfogynak a szorakoztato sorozataink es csak a kemenyebbek maradnak meg.

Kimerult

Tudom,hogy sokszor erzem magam kimerultnek es ez nem jo. Ezert is csinaltatom a mindenfele hulye vizsgalatokat, mint tegnap a laktoz teszt. A hatranya a tesztnek az,hogy elozo nap kb.ehezel. De komolyan. Ehetsz rizst meg hust es helo. En kb.ehen halok. Ezt megfejelte,hogy a kollegam beteg es kvazi egyedul tolom az osztaly szekeret,segitseggel,mert a ped.aszisztensunk meg par kollega besegit, de akkor is halal.
Amikor valaki kirohog,mert kozlom,hogy ma egesznapoztam, tehat reggel f8tol delutan 4ig vagy 5ig en voltam a gyerekekkel, es de hat h masnak ez a normal munkaideje akkor azert ugy beraknam am egy ilyen hetre aztan rohoghet.
Mellette szalad a lakas, kb.semmire sincsen idom es leginkabb csak gyurmazgatnek, es aludnek. Borzaszto.
Minden tiszteletem azoke,akik ezt gyerekekkel toljak.

Viszont volt jo is, voltunk Sopronban anyosekkal,aki mar ugy beszel rolam,hogy a kismenyem. Sopron szep varos, de Koszeg szebb es a legjobb az a resz volt,amikor ketten mentunk Bokival a dzsindzsasban s egy kicsit el is tevedtunk. Kellet ez a kis kikapcsolodas mind a kettonknek. Negyunknek. Nem tudom mivel erdemeltem ki anyosomek szeretetet,de valamivel igen, es ez jo.

Meg jo az is,hogy ujra elkezdtem edzesre jarni, es nagyon bizom benne,hogy meghozza a vart hatast es megint tetszeni fogok magamnak a tukorben, most ugyanis, talan kamaszkorom ota eloszor,nem igazan tetszik,amit latok. Ha mar szultem volna nehany gyereket,azt mondanam,hogy hat jo, ez ezzel jar, de nem szultem es megis olyan plotyinek nezek ki es nem tetszik. Ugyhogy most eletmodvaltas van, jobban figyelek mit vacsorazunk, mit es mennyit iszom es tobbet mozgok. Ahova lehet bringaval megyek,most mar van bubi berletem is, es ha olyan az ido, azzal fogom megtenni a moszkvater-gellert ter tavolsagot, kb.ennyit lehet megtenni fel ora alatt,de majd merem az idot,hatha a kosztolanyiig is eljutok.

Ezek mennek,meg a baranyfelhok.

Dühöngő

Oké, ez egy kibaszott frusztrált bejegyzés lesz, mert kicsit sok a jóból mostanában mifelénk.

Kezdődik ugye azzal, hogy lebetegedtem, ami miatt nem tudtam úgy befejezni a szorzást a kölykeimmel, ahogy szerettem volna. Ettől persze nagyon nem vagyok boldog. Utálom, ha nem tudom magam tartani a saját ütemtervemhez.
Aztán ez folytatódott azzal, hogy múlthéten volt a költözés para, ami nem kicsit volt stresszes, aztán ehhez jött a bringa és ma a mosógép döntött úgy, hogy táncolni kezd, és ha nem fogom a centrifugázás közben, akkor szépen nekitáncolt a kádnak, meg leveri a szép új csempét.
Ezekhez jönnek a hülye emberek a BKV-n, akik képtelenek betartani a közösségi közlekedés minimális szabályait, minthogy büdösen nem szállunk fel a tömött villamosra, nem ordítunk, nem beszéljük meg a szexuális életünket, vagy egyéb más magánéleti témát üvöltve a telefonba, és nem, nem nézetünk full hangerőn a kölykünkkel SEMMIT a telefonon, mert ha már nézni akar a szerencsétlen valamit, akkor berakok neki egy fülest. Utóbbit persze reggel, az iskolába menő buszon, egy kb. óvodás korú gyerekkel. Ami még dühített az az,  ahogy az emberek erre reagáltak, amikor kiírtam. Mert mindenki rögtön azzal jött, hogy jaj hát szegény gyerek, biztos valami betegsége van, vagy hisztis volt, vagy csak így lehetett vele utazni... MEG A LÓFASZT AZT!
Ha ugyanezt egy kicsit idősebb gyerek csinálja, mondjuk egy 8-10 éves, akinek láthatóan semmi baja, vele már egyáltalán nem elnéző a kedves társadalom, ha urambocsá, egy felnőtt tenné, az meg már egyenesen szégyen és gyalázat. De persze azonnal mentséget keres neki mindenki, hogy miért kellett ezt. Jah és hogy miért nem szóltam? Mert akkor én vagyok a szemét bunkó köcsög, aki hogy mer belepofázni mások dolgába, mert volt már rá példa, hogy szóltam és még én voltam leüvöltve és köszönöm, de ebből reggel fél nyolckor valahogy nem kérek.
Biztosan én vagyok az intoleráns picsa, aki szeretné hallani a rádiót, ami be van dugva a fülébe, aki szeretne nem sállal az arca előtt ülni a buszon, ha levegőt akar kapni....

Iszonyatosan túl vagyok most feszítve idegileg, annyira, hogy ma Farm ahol élünket néztem (igen, néha szokott menni a háttérben, felváltva a Hetty nénivel) és konkrétan majdnem elbőgtem magam rajta, pedig hát könyörgöm na...

Nagyon jó, hogy szünet lesz, mert utána meg a hülye, idióta minősítéssel kell foglalkoznom, amire két darab tökéletes órát kell összehoznom, egy nehéz osztállyal, akikről tudom, hogy meg tudják csinálni, ameddig nem fáradnak el nagyon. És el fognak, akármit is csinálok, mert 90 percig egyetlen nyolc éves sem képes kirakat-jólviselkedni... és nem is várom el tőlük. És néha meg-megkérdezi valaki, hogy nem izgulsz? Nem, azért nem, mert bejönnek órát nézni. Tudom, hogy tudok tanítani, most épp 4 magántanítványom van, kettőt ajánlással kaptam. Tudom, hogy nem ez a része lesz a nehéz, hanem valami ppt-t is kell csinálni meg előre tervezni meg mittomén még mit és ez a sok szar az időt veszi el sokkal értelmesebb dolgoktól.

Ja és akkor még itt van ugye a csodálatos közélet is. Konkrétan gondolkodom rajta, hogy mikor kell nekünk megpattanni az országból, mikor mondja azt az EU, hogy köszöntük, ennyit Magyarországból. Hogy mikor hoznak egy olyan törvényt, ami az én munkahelyemet lehetetleníti el, vagy mikor találnak ki valami újabb csodálatos ellenőrző eszközt, amivel azt a maradék kis szabadságunkat is elveszik. Nem tudom mi az az utolsó pont, amikor még menni lehet, és hogy hogy viszem magammal a családomat, anyukámat, apukámat meg a húgomat. Meg persze Boki családját, mert ha mennünk kell, akkor őket nem hagyhatom itt. Vagy ha itt kell hagynom, hogyan gondoskodunk róluk? Meg hogy hova, melyik országba? Én is, Boki is bárhol megálljuk a helyünket, engem még az se akadályoz, hogy nem beszélek angolul, ha muszáj lesz úgyis megtanulok megszólalni is.

És az emberi hülyeség.. ja de arról már írtam...

Le kéne jönnöm facebookról, sokkal kevesebb feszkó érne.. SOKKAL kevesebb...

Beteg bringa

U nagyon ki vagyok akadva. Tegnap tekertem haza a Moriczrol a Fehervarin, es Albertfalva kiteronel nagy puffot hallottam es kattogast.
A hatso kerekembe belefurodott egy szep nagy szog. Nem tudom elkepzelni,hogy az veletlenul kerult a bringasavba.
Lehet,hogy az elmult hetek stressze miatt akadtam ki most ennyire, de tenyleg nagyon kesz vagyok tole.
Irtam egy bringas ismerosomnek,aki szerel is,hogy szerinte kell-e kulso csere is vagy csak belso.Draga jatek lesz ez most, es nagyon nem volt hozza most kedvem. Bar rafer mar az IC-re (mav kek-sarga, csak ugye o nem bokorvonat,csak ott all meg,ahol en akarom) egy nagy tatarozas, csak nem most terveztem.
Meg tavaly az ocsem rakta rendbe, iden erre nincs lehetoseg.

Kicsi beteg biciklim.:(

Trasferirsi

Irt a tulaj,hogy akkor ugye ures lesz a lakas otodikere. Nagyon hirtelen kellett igy osszepakolni es koltozest intezni. Karesz megint segitett, szombat reggel negyed tizre ott is voltak az albinal. Elozo este Viki es Krisztian mentek segiteni Bokinak, en csak egesz keson ertem at,mert nagyon kifaradtam a multheten.
Maradtak meg odaat cuccok, de azt mar athozzuk bkvn, a fontos dolgok nagyresze atjott.
Tudom,hogy mennyire nehez az embernek osszecuccolni az eletet dobozokba.
Szombaton Boki atment Monorra, en meg mogyival kosarakat venni, amibe a turcsiket tudjuk tenni, meg a gyogyszereket meg ilyesmi. Szepen el is rendeztem a dolgokat,meg mogyiztam. Meg a konyhat is kicsit atpakoltuk. Vasarnap meg aludtam. Sokat. Nagyon sokat. Meg elrendeztem a szekrenyben Boki ruhait. Es a jovoheten, a szunetben igyekszem a dobozokat mind eltuntetni es mindent elpakolni, meg otthonossa tenni.
Szeretnem ha Boki minel hamarabb otthon tudna erezni magat.

A kis rózsaszín bogyó

Mar penteken sem voltam az igazi. Feszult voltam es nagyon nagyon faradt. Elmentem Mikivel ide-oda, mert megkert,aztan este hazaestem, es mint egy hulla doltem be az agyba. Tegnap mozi volt, de delutan mar erosen ereztem,hogy bajok lesznek. Allandoan folyt az orrom es tusszogtem es a levegovetel is olyan furan sikerult. Itthon foztem egy levest, es egy neocitrant es olyan 11 korul el is aludtam,mint egy kisbaba ,hogy aztan arra ebredjek az ejszaka kozepen,hogy fazom es melegem van. Es a fejem is fajt.
Vissza is aludtam, de nem lett jobb. Sot. Az elso lazmeres 37,4 volt, aztan ez szepen kuszott felfele,es a fejem es a szemem is fajni kezdett. Kozben hazaert Boki es hozott finom dolgokat nekem. En meg irtam a fonokeimnek meg a kollegamnak,hogy nem tudok holnap menni. Verhalalszenvedes. Kb.ekkor vettem be az algoflexet,ami kiutott ket orara, es olyan szinten leizzasztott hogy ihaj. Le is ment a lazam. (Igen nekem ez mar laz).

Most kicsit jobb, mert nem faj a fejem es a szemem, cserebe minden mas igen.

Pedig ki akartam huzni a szunetig.

Ja es kb.tudom mitol lett ez. 12 nap egymas utan amikor orara kelek reggel 7-kor vagy elotte. Hiaba fekszem le korabban. Meg stressz is volt kicsit. Meg a kolykok is hoztak bacikat.

De szerdara mar jol akarok lenni. 

Belle

En nagyon feltem,hogy elcseszik. Hogy tulsagosan mai lesz a mese.
A kedvenc Disney mesemrol van szo, sot talan a kedvenc meseim egyike ugy altalaban.
Igen,tudom hogyha moge nezunk, tulajdonkeppen borzaszto a sztorija, de ez egy mese,ahol ez annyira nem erdekel.
Hala az egnek jatsszak itthon felirattal,ugyhogy ugy neztuk meg ma Ryanaval,Dodieval,Narbbal, Idhrennel es Ankalimonekkal.

Es elvarazsolt. Megint tiz eves kislany voltam es en is beszerettem a szornyetegbe es majdnem sirtam a vegen, de aztan megsem.

Nagyon, nagyon tetszett a film. Meg az uj dalok is!

Es ha nem olvasom elotte,hogy meleg szalat raktak bele,hat fel se tunik. Kb.annyira latvanykos,mint a Csillagpor legvegen a Kapitany es a szoke ficsur kozotti kacsintas.

Jo film. Aki szereti a meseket,annak csak ajanlani tudom.

Gonosz

Annyira de annyira elfaradtam,hogy gonoszra faradtam magam. Nagyon,nagyon gonoszra. Amikor nem gondolkodsz mielott beszelsz.
Iszonyatosan, nagyon elfaradtam.
De beszelgettem Mikivel sokat,ami jo volt.

Es az jutott eszembe,hogy ezzel.a hordozas temaval.is ugy vagyok lassan,mint az angollal. Annyira nyomatjak,hogy KELL hogy mar zsigeri ellenallasom kezd kialakulni ellene...

Es ami meg nagyon jo a mai napban,hogy Bokinal nevnapi buli van es amikor mondtam neki,hogy ne haragudjon,de nekem most tobbet tolt,hogy Mikivel meg Dorival beszelgetek, es hogy utana hazamegyek,akkor megertette.
Es ez nekem nagyon fontos es jol esik.

Es kaptam ertekelest a szuloktol es a kollegaktol es nem.is rossz. En azt hittem,hogy baromi szar dolgokat fognak irni, de nem. Ami kritika,abban igazuk van, es jo erzes azt olvasni,hogy "jo hogy itt vagy" es azt is hogy strammul allom a terhelest.

Igyekszem. Tenyleg nagyon igyekszem.

Ködszerzet

Bathory Gergo ajanlasara olvastam vegig a sorozatot. 3x2 konyv. Olyan hat het kellett,hogy atragjam magam rajta.
Nem rossz. A vilag,amit kitalalt az iro,erdekes,izgalmas. A karakterei szorakoztatoak, bar elegge egysikuak. Vagy jok,vagy rosszak.
Bennem egy csomo kerdes maradt a konyv utan. Peldaul.mitol fugg h melyik fem allomantikus? Miert vannak olyanok akik csak 1-1 femhez ertenek,miert nem erthetnek tobbhoz is, de nem mindhez?
Vajon mi a maradek,nem ismert allomantikus fem?

A tobbi kerdesem viszont mar spoileres lenne, es hatha valaki el akarja majd olvasni (elkuldom szivesen) a konyveket.

De erdekes beszelgeteseket indithat el.

Megszeretni

Amikor az uj munkahelyemre kerultem, elhataroztam,hogy nem engedem magamhoz tul kozel a gyerekeket. Nem akarom,hogyha megse mukodik ez az egesz,akkor siras legyen belole.
Es nem ereztem igazan jol magam ettol.
Nem tudom pontosan megmondani,mikor vettem eszre,hogy hat megint elcsesztem, ezeket a gyerekeket is megszerettem... Mindet valami mas miatt. Az egyiknek a humorat, a masiknak a tuskeit, a harmadiknak a kerdeseit... Es azt vettem eszre,hogy amikor ez a valtozas megtortent, akkor ok is valtoztak. Most mar majdnem mind olelget, fogni akarja a kezem... Szeretnek. Fontossa valtam nekik es ok is nekem.

Jo veluk lenni, akkor is amikor nagyon nehez. Jo bemenni, jatszani es enekelgetni veluk. Mar merek tervezni is.

Es most jobb.
Es abban remenykedem,hogyha szarul csinalnam,mar jelezte volna a fonokom,hogy kezdjek el keresgelni.
Jo lenne vegigvinni oket.

Hely,polc,akasztó

Egyetlen dolgot nem vettünk számításba, amikor a fürdőszobát terveztük,hogy nem lesz elég helyünk pakolni. Mert a sampon-balzsam-tusfürdő, elférnek a kád szélén, de nem tudom hova tenni a hajkefét,sminkes cuccokat, és egyéb fürdőszobai használati tárgyakat.
Azt találtam ki erre,hogy öntapadós akasztót rakok a fürdőszobabútor belsejébe, de a sminkcuccaimat így se tudom hova tenni.
Csak kellene oda egy polc, de olyan magasra nem fúrúnk,ahol elférne.
Ki kell erre találnom valamit...

Kiabálás

A minap egy szituacio utan ra kellett jonnom,hogy nem tudok mit csinalni,amikor valaki duhosen kiabal es csapkod es esetleg rombol is. Peldaul tanyert dobal. Egyszeruen megbenulok es varom,hogy kitombolja magat a masik. Kiveve ha velem kiabalnak,mert akkor visszauvoltok.

Illetve,amikor valaki sir,aki nem gyerek es nem all kozel hozzam. Ott allok es nem tudom mit tegyek. Nekem ilyenkor altalaban jol esik,ha megsimigatjak a vallamat, de en nem tehetem meg ezt barkivel. Es csak allok es nezek tokhulyen,hogy mostmitcsinaljak, mi lenne a jo?

Logan - Spoileres kritika

Amiota csalodtam nehany filmben, ugy megyek.moziba,hogy nem nezek elotetest,kritikat,nem varom a filmet,csak megnezem. A Loganra is igy ultunk be tegnap este. Nem volt elvarasom.
A Logan lehetne egy jo film. Szepen van fenykepezve, a szereposztas jo, a karakterek jok,  a zene jo. 
De ha egy filmnel azon filozok a feletol, hogy vajon ha kimegyek pisilni,  lemaradok-e barmirol? Hogy azonnal eszreveszem a logikai hibakat (hogy, HOL TANULT MEG A 11 EVES KISCSAJ VEZETNI,  TERKEPET OLVASNI,  TAJEKOZODNI??? ), ahol a bogo kislanynal azt nezem, hogy folyik a takony az orrabol es a kovetkezo jelenetben sehol,  csak a konnyei...  Nos az nem jo film.  Nem rossz,  de nem jo.  Ha en,  a laikus nezo rajovok, hogy "na itt kene most sirni. Na itt kene most meglepodni" akkor az nem jo. 
A film kb.feletol a "menjetek mar tovaaaaabbbbb!! " is ott volt a fejemben.  Egyszeruen nem ereztem, hogy magaval ragadna a film. Pedig az alapanyag adott volt. 
Es a halalok.  Logan meghal, mert felaldozza magat, egy csapat hulye mutans gyerek miatt, akiket arra kepeztek,szuletesuktol fogva, hogy gyilkoljanak, de elfelejtik,hogy vannak kepessegeik.  Szep-szep de ennel tobbet varnal,miutan vegignezted a megelozo masfel orat. A prof.nak is lehetett volna szebb, nemesebb a halala. Jon egy kvazi gyilkologep,atszurja a testet es utana irdatlan nagy meszarlas.
Olvastam egy kritikat,ami azt irta,hogy az a baj ezzel a filmmel,hogy a karakterekre jellemzo vonasok,mint Logan szivarozasa, a proff.allando nyugtatasa, hianyoznak es persze ertjuk, megcsomorlottek es oregek es mar feladtak, de akkor is.
Tobbet kihozhattak volna ebbol.

Nem rossz film, az elozo Wolverin filmeket tekintve meg plane nem. De nem is jo.
Sajnos.

Felavató fürdés

Bár tegnap gyorsan lefürödtem, mondtam Bokinak, hogy aaaz csak a tesztüzem volt! Majd vasárnap!
Ma anyuval egy csomót takarítottunk, aztán rájöttem, hogy hogyan tudok szappantartót csinálni.
Bementem a sittes szobába és megkerestem azt a zsákot, amiben a vágott csempék vannak. Méretre törtem, amennyi kellett és összeragasztottam, aztán bevontam gyurmával és csináltam rá egy sárkányt. A sárkánycsinálás még megy!
Aztán még felmostam, és utána bevonultam a fürdőszobába és jó húúúsz percet ültem a kádban.
Elképesztően jól esett. Most olyan tisztának érzem magam, mint már nagyon-nagyon régen és most jó érzés a bőrömben lenni.:)
És holnap veszek valami vad illatú habfürőőt!:)

Taverna

Ha egyszer nyitnék egy fogadót, az tényleg a klasszikus értelembe vett fogadó lenne. Az alsó szinten boxok,ahol enni-inni lehet, meg persze kávézni, a felső szinten meg lenne néhäny szoba, folyosó végèn wc, zuhanyzó. Szobánként 2-3 ágy, attól függően,mekkora egy szoba. A berendezése is klasszikus lenne. Fa, fa mindenhol, néhány térkép a falon,esetleg az asztalok fedőlapja egy-egy birodalom térképe. Például Középfölde harmadkor, Narnia, a Roxfort(oké az nem birodalom), a Német-Római császárság, szóval tényleg mindenféle. A bordó szín uralkodna a fa színe mellett. Minden,ami nem fa, az cserép és fém lenne. Ja és lent lenne egy privat helyiség,ami bérelhető.
A kocsmáros és a felszolgálok is ilyen hangulatba illő,de könnyen tisztítható ruhát hordanának.

Szerintem baromi hangulatos kis hely lenne.