2018. január 5., péntek

Mindenki jó valamiben?

Irtam mar korabban errol,hogy én kiemelkedően semmiben sem érzem jonak magam.
Egy valamit kiveve es ez a tanitas. Szeretem csinalni, élvezettel végzem. Ugy erzem,hogy ebben jo vagyok. Igen hibázom, foleg az utobbi idoben. De azert alapjaraton ha valamihez tehetseget erzek magamban az ez.
De most megingattak ebben is. Konkretumot nem akarok irni, elmeselem szivesen,ha valakit erdekel. Mindenesetre most nekem nem jo.
(Nem,nem rugtak ki,nyugi).
De most megint gyereknek erzem magamat, aki a felnottek joindulatatol fugg es nem aruljak el neki a mierteket,hiszen gyerek. Majdnem 32 evesen nem szeretem ezt az erzest. Mert ha odaalnanak elem, azok akiknek gondja velem,hogy "helo ez es ez a gond" akkor vagy elmondanam,hogy mit miért ugy csinalok ahogy,vagy ahogy mar nem egyszer tortent,belatnam,hogy hibaztam es bocsanatot kernek es igyekeznek kijavitani a hibat. De amikor a hatam mogott tortennek a dolgok,akkor nehez.
Es ilyenkor elgondolkodom azon,hogy tenyleg ezt kell-e nekem csinalni? Alkalmas vagyok en erre?

Nincsenek megjegyzések: