2015. szeptember 5., szombat

Tündérkert

Féltem a péntek este miatt. Nagyon rég volt utoljàra, hogy valaki hazavitt. Féltem, mert szerettem volna jó benyomàst kelteni. Mert fontos volt és ami fontos az félelmetes is. De jól sikerült. Kaptam nagyon finom vacsit és ebédet, és egész sokat beszélgettünk is a Boki szüleivel, és rögtön felajànlottàk, hogy tegeződjünk. Egészen otthonosan éreztem magam, főleg, amikor mar nem izgultam olyan baromira, és màr zavarban se voltam. Ma meg egy csomót fotóztam az anyukaja kertjében a vizes növényeket, mielőtt hazajöttem. Jó volt es szép. :)

Nincsenek megjegyzések: