2016. augusztus 21., vasárnap

Parák

Ma van az elso nap, bar meg kolykok nelkul.
Kicsit felek.
Felek, hogy eleg jo leszek-e, hogy megallom-e a helyem, hogy nem fogok-e en nagyot csalodni?

Amiota a Balazst ismerem es tanito is lettem, ez az iskola az elerhetetlen kategoriaba tartozott szamomra. Mert ide n johet tanitani akarki. Ide valogatott kolykok jarnak. Itt tenyleg villantani kell a tudasodat es fejlodni.

Es biztos lehet is fejlodni. Es felek tole, hogy ami mashol kiemelkedo volt tolem, az itt csak atlagos lesz.
Hogy nem lesz eleg, amit tudok. Hogy az hogy a gyakorlat ota nem tanitottam matekot, nagy hatrany. Kevesbe felek a tesitol, mert arra vannak otleteim. A matekra csak homalyosan.

Es kozben meg tudom, hogy okkal vettek fel, hogy JO vagyok, hogy en ezt szeretem csinalni, hogy a kolykokkel jol kijovok majd. Talan a szulokkel is, mert az eddig is sikerult. Hogy minden melohelyen talaltam magamnak "baratokat" a kollegak kozott es itt is biztos talalok majd egy mentort.
Es ott van a nyavajas minosito vizsga es a portfolio is, amit igy azert konnyebb lesz megcsinalni.

Csak para van.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hajrá, én szurkolok neked! ;)