Félidő

Ma van a tabor fele. A mai napot szinte vegig agyban toltottem. Aludtam.
Iden sokkal lassabban erkeztem meg lelkileg is a taborba, mint korabban. Olyan, mintha kivulrol neznem az egeszet es igazabol nem lennek itt. Pedig itt vagyok. Megis, hianyzik az otthon, a Boki, aki itt volt harom napot es tetszett neki, a sajat agyam, es a sajat foztom.
Pedig a csapat cuki, a taborozok cukik, a csapveztarsak is cukik. Csak valahogy nem vagyok itt. Mint a lajhar a Zootopiaban, ugy erzem magam. Lelassultam.
Eleve valamiert nagyon sokat vagyok faradt es alszom, es nem tudom miert.
Remelem a taborozoknak jo elmeny azert ez az egesz.
Legszivesebben csak ulnek es beszelgetnek emberekkel, es nem csinalnek semmit.