Hazaút

Na a hazaút az izgalmas volt...
Először is szakadt az eső,de addig pont nem, ameddig kiértünk az állomásra. A 11:19-es vonat(az előző) 75 percet késett, tehát tulajdonképpen két vonatnyi ember akart felférni egy vonatra, ami a 12:19es volt, de ugye az is késett kb.fél órát. Mire Milánóba értünk ez a késés egy óra lett.. kettő helyett háromra értünk a városba, és mire kiverekedte magát a busz a szakadó esőben a reptérre,elmúlt négy is. Ötkor volt hivatalosan kapuzárás.
Szerencsére nem akadtunk fent a biztonsági részen, sőt a repülő is késett, mert dörgött,villámlott, így az se volt biztos, hogy hazajövünk tegnap.
De a végére a nap is kisütött,fel is szálltunk,minden jó lett.:)
A 100E meg kalandjárat, szegény turisták sokszor nem tudják,hogy rossz jegyet vettek rá.:(

Genova 3

Elmentünk kávézni, aztán szépen le az akváriumhoz. Előtte még belefutottunk egy mozis múzeumba,meg is beszéltük,hogy majd visszafele benézünk. A hajót is kinéztük,meddig lehet felmenni. Boki ivott egy újabb kávét, én csak vizet, aztán bementünk az akváriumba. Hát én majdnem bőgtem a boldogságtól. Mindent megnéztünk,minden állatot, mindent elolvastunk, vettünk fókás hűtőmágnest,mert a fókák felső nézete perszehogy le volt zárva, de lentről láttuk őket. Nagyon nagy élmény volt, bár elég hamar körbejártuk. Utána felmentünk a hajóra,ami már nem olyan sok dologból áll, mint régen. :( Nincsenek priccsek és a harang se kongatható. De azért jó volt. Aztán ebédeltünk pizzát,aminek én a felét hazavittem, (vagyis Boki hozta) de a mozis múzeumot megnéztük. Egész érdekes volt. Aztán haza, este meg boltba. Nagyon elfáradtunk mind a ketten,nekem fájt a lábam is rendesen. Jó kis izomláz van benne. Bokinak meg Milánó óta fáj a térde,úgyhogy végig fásliztuk a lábát.

Ma már csak összepakoltunk, reggeliztünk, szakadt az eső...:( De legalább addig nem esett,ameddig fontos volt nem esnie.
A vonatok persze késnek, egy ki is maradt így jó nagy tömeg szállt fel a vonatra. Át kellett verekedni magunkat rajtuk. Boki eleve ideges ha utazunk, most meg pláne.
De már úton vagyunk Milanoba, remelem több gebasz már nem lesz.

Genova 2

Tegnap felkerekedtünk, elmentünk a Spianatahoz(kilátó terasz) aztán oda,ahol laktam, a család még mindig ott lakik. Aztán végigsétáltunk azon az úton,amin én olyan sokszor a kertbe. Kicsit megváltozott,de még mindig szép és békés. Utána a főtérre, majd vettünk enni Bokinak,aki amúgy egy hős, mert fájós lábbal jött végig. Aztán el a via Balbira és egy felvonóval fel a várba, aminek most a kiállítását is láttam!:) Egy tengerészről szól, aki bejárta a fél világot. Utána egy siklóval mentünk és végül hazafele be a boltba,ahol 10 percünk volt vásárolni és ezen nagyon nevettünk. Egész nap sokat nevettünk és magyaráztam és jaj nagyon jó volt. Este meg a választások eredményeit követtük,meg vacsoráztunk.
Szép nap volt, nagyon nagyon szép.
Ma megnézzük a FÓKÁKAT!!! FÓÓKÁÁT!!meg a kalózhajót meg a vicoliban a piacot. Ha nem esik, meg beülünk egy puccos helyre pizzázni, ami a kikötőben van.
A lábaim sajognak, estére minden is fáj.
De azért nagyon jó itt, így, vele kettesben. Hogy én tudom mi merre, mit érdemes megnézni,látni,hogy ő is lelkes. Nagyon rég pihentünk így és nagyon szükségünk volt már rá, mert megesznek a hétköznapok.

Most lassan felkeltem, jól megregglizünk,iszunk kávét valahol és hajrá.

Ja és tegnap fagyiztunk is! És azt mondta ez a fagyi a legjobb,amit valaha evett!:))

Genova újra 1

A repcsit gond nélkül elértük,a reptéren még találkoztunk Ickeekkel is,felszálltunk, leszálltunk, busszal be Milanoba...es itt követtük el az első hibát. Nem ültünk le kávézni...
Aztán a másodikat ott,hogy elmentünk a Dómhoz,ahol "kedves" néger srácok csak a kezünkre kötötték a kis madzagot. Boki rájuk sózta az összes apróját,csak hagyjanak már békén.
A dóm belül még mindig szép. Viszont... A teteje az nem az:((( Felújítás alatt áll és erről sehol nem volt info és 10 euro volt felmenni fejenként és totál csalódottak voltunk. Ráadásul lekéstük miatta az olcsóbbik vonatot is. És mekiben se volt finom a hambi,de hirtelen nem volt más.
De aztán végre Genova!
Bokinak tetszettek a pálmafák, a kis utcák, elfoglaltuk a szállást, és elindultunk boltba,közben kicsit bolyongtunk is. A nagy coop még mindig megvan és még ugyanott vannak a dolgok is,ahogy emlékeztem,így hamar megtaláltam mindent.:)
Aztán hazajöttünk enni(gnocciii peeeestoooo) és nagy nehezen összekapartuk magunkat,hogy lemegyünk a kikötőbe. Még mindig szép és még mindig rengeteg az ember.
Altatni nem kellett, nagyon jó volt. Ketten lenni, nézni, mesélni,hogy itt ezt csináltam,ott meg azt.
Én másfél órája felkeltem, Boki még alszik, de lassan ébresztem,hogy dél körül el is tudjunk indulni. Kell majd még venni felvágtottat(sonka SOOONKAAA) meg megvenni a belépőt az akvariumba, előre, meg ilyesmik.
Sajnos esik, de meleg van, úgyhogy ma fagyizok!

Am.a kajára odafigyelek, bár elvileg nem kell számolgatnom, de most ihatok narancslét(imádom)meg ehetek gyümölcsöt meg joghurtot. Itt van vanilias joghurt,amit nagyon szeretek. És eszem majd holnap pizzát. Vagy valami helyi finomat.

Boki ma foccacciat fog enni, illetve kávézni fogunk. Megpróbálom a cappuccinot, hátha azzal nem lesz gond.

Jó itt lenni. Nyugalom és békesség van most,pedig nagyon idegesen indult. Bárcsak többet lehetnénk, akkor megmutatnék még néhány távolabb levő dolgot is. Meg persze,ha nem esne az eső. De hoztunk esőkabátot, és csak pötyörög.

Genova

És megyünk!
A bal kezem fásliban,mert beütött a szokásos őszi,néha tavaszi inhuvely gyulladás. De én tudom,hogy így is jó lesz!:)
Napi poszt lesz,mint Rómánál,Mameténél és Norvégiánál. Sajnos kedden már jövünk is,de amit tudok,megmutatom Bokinak.

És megnézzük a fóókákaaaat!!

Vekerdy

Amikor reggel láttam a halálhírét két dolog jutott eszembe. Az egyik, hogy most ezzel lesz tele a minden. A másik,hogy most egy jó ideig nem lehet majd kritizálni az elveit.

A szakma miatt is,meg amúgy is elég sokat olvastam tőle, és mindig az volt az érzésem,hogy gyereket utoljára a nyolcvanas években látott. Hogy egyszerre akarja nagy teherrel sújtani a szülőket a gyerek érdekében,de közben valósítsd meg magad.

Szinte istenítette a waldorfot, könyvet is írt róla, de arra a kérdésre ő sem tudta a választ, mit csináljon az anya, aki dolgozik, de a waldorfban nincs napközi, és mi lesz azokkal,akik a waldorfból kerülnek ki,de nem találnak munkahelyet,mert waldorf munkahely nincs. Ahogy azzal sem tudott mit kezdeni,hogy a waldorf szellemisége miatt sok gyereknél későn derül ki a tanulási zavar is.

Voltak jó ötletei,ezt nem tagadom. Például a szabad játék fontossága, a közös idő a gyerekkel, és azt is tudom,hogy sokat köszönhet neki a mai magyar pedagógus társadalom. Ezeket az érdemeket nem vitatom.
Sosem vitattam.

Mégis mindig úgy éreztem,hogy amit Vekerdy mond az valahol hamis.
Nem tudom,pedig érdekelne,hogy a felesége, a gyerekei hogyan élték meg az ő sztárpszichologusi létét.
De biztosan nem lehetett könnyű.

Kíváncsi vagyok, mi lesz most,ki lép a helyére, ha valaki egyáltalán, mikor talalnak róla is valami"rosszat"..