Egy pici szakma

Sokszor megkaptam mar, hogy ne hivjam gyerekeimnek a diakjaimat, mert nem en vagyok az anyjuk. Minden nap, amikor bemegyek odarohannak hozzam es megolelnek (mint anyut amikor odaer ertuk delutan). Minden nap kapok rajzokat, kapok olelest,  puszit, hivnak jatszani, mutatjak nekem mit csinaltak, meselnek mindenfelet. Ha banat eri oket hozzam szaladnak, ha elesnek en latom el a sebeiket, ha felnek vagy megijednek,en nyugtatom meg oket, ha jol csinalnak valamit tolem varjak a dicseretet,  ha rosszalmodnak tolem kapnak buntetest, ha ehesek es otthonrol nem hoztak enni en szerzek nekik etelt, tolem hallanak meset, tanulnak eneket, az en olembe akarnak beulni, es engem nem engednek haza, miutan lejart a munkaidom. A munkaidom kezdetetol, ameddig haza nem viszik oket, vagy en haza nem megyek, egy kicsit azt hiszem megis en vagyok az anyukajuk. Felelosseggel tartozom ertuk, akkor is ha van amelyiket nem szeretem. Buszke vagyok rajun ha ugyesek, ha elernek valamit, jo erzes amikor latom, hogy felfogtak amit mondok.  Nem, tenyleg nem a gyerekeim, nem en szultem oket, nem vagyok az anyjuk, megis a gyerekeimnek tekintem oket, akiket tanitok, megvedek, nevelek, akik az en kisrokaim.

Saving Mr. Banks

Biztosan nem voltam meg iskolas, mert nem tudtam olvasni, amikor eloszor lattam a Mary Poppinst. Anyu fel is olvasta nekunk, emlekszem ra, hogy az emeletes agy a szoba bal oldalan volt es anyu az ablakban ult es onnan olvasott en meg probaltam fentrol a kepeket nezni(amibol nem volt sok). Sokszor lattam ezt a filmet es  azota szeretnek egy uveggombot azzal a szekesegyhazzal, ami abban van. Ezert amikor meglattam eloszor a Saving Mr. Banks traileret, tudtam, hogy latni akarom, latnom kell. Nem csak a foszereplok miatt, hanem mert a tortenet is erdekelt. Kb. harom hete ult a gepemen a film, mert nem volt lelkiismeretem megnezni a nywlvvizsga elott. Tegnap megneztem es tetszett. Tetszett mert olyan utalasok is vannak benne amit csak az ert aki olvasta a konyveket, mert baromi erdekes volt nezni mi, mibol lehetett(tudom a film nagyreszt fikcio es a konyvekbol taplalkozik, pont ezert erdekes). Erdekesek voltak a szineszi alakitasok, es Travers Goff jelleme, akit igazabol mar sajnalni is lehet. Megnezesre ajanlom a fimet de csak azoknak akiknek nem idegen Mary Poppins. Mert ha az akkor nem fog tetszeni, es sokkal kevesbe ertheto. Ja es a vegefele siros is es Disney monologjat, amit az irononek mond, majd kimasolom, mert bar kozhelyes de nagyon jo.

Képekről, tőrökről

Miután vasárnapra úgy-ahogy kialudtam magam, átmentem anyuékhoz és beszélgettünk egy csomót. Ám még reggel sikerült borúsabbá tenni a napot a facebooknak, vagyis annak, hogy vannak emberek akik nem tartják tiszteletben más kérését, hogy szándékosan vagy sem azt nem tudom. Nem tudom melyik a rosszabb, ha szándékos vagy ha nem. De fájt nekem is. Biztos csak én változtam úgy, hogy az utóbbi időben próbálom végiggondolni, hogy amit teszek annak mi lesz a következménye, (tudom, hogy régen nem feltétlenül figyeltem erre) de arra speciel nagyon is emlékszem, hogy amikor Narb megkért, hogy a táborral kapcsolatban lévő posztokat úgy tegyük ki, hogy ő ne lássa, akkor úgy tettem, hogy ne lássa.
Nemtom... Dühös vagyok egy kicsit és csalódott. Nem szeretem ha tőröket forgatnak emberek szívében.

Szóval azért napközben tökjól éreztem magam, itthon meg sokat beszélgettünk és az jó volt.
Olvasom megint az Utolsó Tündét és ezen a részen konkrétan felröhögtem.

"Elmennek megkeresni Monsert és Sajrát, a két embert, akik magukhoz vették, megmentették, védelmezték és vigasztalták őt. És ruhát is kell keresni… Nem, jobb megfordítani a sorrendet: először a ruha, aztán az emberek. Nem bukkanhat fel az emberek közt ruhátlanul, mint egy pucér lepke. Lehet, hogy nem is „lepkét” szokás mondani, akkor mint egy csupasz hernyó…

            – Mint egy féreg – ajánlotta a sárkány.

            Mint egy féreg. Hát persze. Szerez ruhát, ha lesz ruhája, megkeresi az asszonyt és a vadászt, és azután az ő segítségükkel talál magának egy hitvest, természetesen ember-lányt, aki boldog lesz, hogy vele élheti le az életét, aranybabon osztozva egy sárkánnyal egy széljárta barlangban egy hegy tetején, ahova egyébként csak szárnyas lények tudnak feljutni. Hát persze hogy nincs semmi kétsége afelől, hogy bármelyik lány repesne az örömtől az ilyen kilátások hallatán, miért kellene kételkednie ebben?

            Úgy gondolta, hogy ruhát Arstrid faluban szerez, amelyik ott van rögtön a hegyek után: ha a folyó kanyarulatait követik, odaérnek. Ott kedves emberek voltak, és nem gyűlölték a tündéket. Nem lehetetlen, hogy a vadász és az asszony ott telepedett le: nagyon jó hely volt. Csak az a gond, hogyan szerezzen ruhát. Kellene adnia valamit érte cserébe, de nincs semmije, és az is nehézséget okoz, hogyan alkudozzon csupaszon, mint egy hernyó.

            – Mint egy féreg – javította ki ismét a sárkány. "
Egyébként ez egy jó könyv, ajánlom elolvasásra (ha szeretnétek elküldöm bárkinek!)

Aztán ma volt szóbeli, ami szerintem most jól sikerült. Igyekeztem mindent kihozni magamból és a szombati iszonyatszar kedvem is elmúlt már. Most élvezem, hogy nem kell tanulnom és azt nézek, amit akarok (momentán Gilmore Girlst, aztán meg Saving Mr.Bankset, csak megvárom, hogy a gyümölcssaláta összeérjen.)

Az is eszembe jutott most így hirtelen, hogy meddig lehet vagy milyen szinten elvárni a másik embertől a hálát? Mert vannak olyan emberek az életemben, akiknek hálás vagyok sok mindenért, de így vagy úgy már nem tartom velük a kapcsolatot. Volt olyan is, akivel összevesztem valamin, sőt olyan is volt, hogy egy barátommal úgy összevesztem, hogy csak mostanában kezd igazán, tényleg helyreállni a barátságunk, de olyan, mint régen sosem lesz. Van-e joga egy barátnak arra, hogy belerúgjon a másikba, ahol csak tud, azért mert mellőzve érzi magát? Nem célravezetőbb ráírni a másikra, vagy felhívni, hogy "rég láttalak igyunk meg valamit!"? Vagy ha erre azt mondja, hogy ne, akkor hagyni békén, majd keres ha úgy gondolja? Akkor is ha korábban napi szinten beszéltünk? Jobb rugdosni és fájdalmat okozni? Nem gyerekes dolog ez? Aztán meg nyekeregni, hogy jajaj de gonosz vagy hátat fordítottál nekem...
Ma nyelvvizsga után azon gondolkodtam, hogy kik azok, akikkel hirtelen össze tudnék futni ma, ha szeretnék, kiket fogok felhívni, hogy túl vagyok rajta és kik azok, akik csak a facebookról értesülnek majd. És van olyan, akit, tavaly ilyenkor felhívtam, ma pedig nem és olyan is, akit akkor nem hívtam fel most pedig igen. Pedig alig 11 hónap telt el azóta....

Ez megint egy baromira összeszedett blogbejegyzés lett.

Olyan nehez ezt elmagyarazni

Tegnap este konkretan lelkiismeretfurdalasom lett, mert ugy erzem cserbenhagytam egy baratomat. Nyelvvizsga utan felmentem Budakeszire lovoldozni, meg a cosplayesekkel lenni, mert ugy ereztem most erre van szuksegem. De kozben meg TK is volt es celoztam arra, hogy talan megyek de nem mentem. Kozben pedig nagyon jol ereztem magam tegnap, pedig annyira szar volt a kedvem, hogy majdnem sehova se mentem inkabb. Aztan ez elmult. Estere viszont annyira bedurrant a bal vadlim, hogy csak bicegve tudtam jarni. Szoval visszaterve a cimhez, tegnap szerettem volna egyszerre legalabb harom helyen is lenni. De azert allitolag jol sikerult a dolog es igazabol azert lett lelkiismeretfurdalasom mert a nyelvvizsga utan eszembe se jutott eloszor, hogy tkra menjek. Nemtom megmagyarazni ezt de fura. Nem ia tudom van-e ennek a posztnak tulajdonkeppen ertelme. Ahogy azt se tudom megmagyarazni miert irritalt az, hogy a medvehagymazasrol posztolodtak kepek vagy miert sikitottam fel tegnap, amikor Thereon elkezdte enekelni az I see fire-t a tuznel, hogy azonnal hagyja abba. Pedig szeretem hallgatni azt a szamot, es utana nem tudtam erthetoen elmondani a tobbieknek se, hogy miert. Valahogy a Lep-ota csak az erdeti verziot (vagy amit Olosta berakott multkor ees en tovabb osztottam) birom meghallgatni. Erdekes mert a Mistey Mountainst viszont szeretem masoktol is. Mikivel a multkor tabu filmekrol beszelgettunk a konyhaban, filmek, amik kotodnek valakihez ezert nem nezed meg ujra. Nek azt hiszem inkabb zeneszamok vannak ilyenek. Azt hiszem kicsit kikeszitett ez a nyelvvizsga dolog es azert vagyok most ilyen. De holnap szobeli utan elmegyek tekerni. Mert kell. Esetleg majd kiirom, hatha lesz valakinek kedve velem jonni.

Duhos vagyok

Es szar a kedvem. Ugy erzem megint nem sikerult es nem akarok vele ujra probalkozni. Ugyse vagyok igazan alkalmas a szakmamra se ugyhogy halal foloslegesen torom magam. Csak par napig annyira jo lenne ha csak lognek a levegoben es semmi dolgom se lenne.... Semmi...

Megis irok rola

Van ez az eszmefuttatas Mau blogbejegyzesevel kapcsolatban. Sokkakal beszeltem mar rola, es itt is kifejtettem mar parszor, hogy nekem konkretan mik fajnak az mttvel kapcsolatban. Azt hiszem a fo elhagyatottsag erzes es csalodas azokban van akik nem a sajat akaratukbol leptek ki, hanem egy dontes, egy elethelyzet miatt forditott nekik hatat a tarsasag. Amikor tortent veluk valami es azt gondoltak, hogy az mttsek a barataik es kiderult, hogy megsem. Fuggetlenul attol, hogy ez a valami jo vagy rossz dolog. Mert az pl. kifejezetten tud fajni, amikor a te oromoddel nem orulnek egyutt a tobbiek, vagy az ha megigerik, hogy melletted allnak es megsem. Az se mindegy persze, hogy miota vagy/voltal mtts es mennyit dolgoztal erte, mit aldoztal fel erte es mit kaptal cserebe. Es ha ez nincs egyensulyban, az bizony csalodast okoz. Talan nem veletlen, hogy olyan regi mttsek irjak le sorra, hogy csalodtak, akik regen baromi aktivak voltak es most, amikor valamilyen okbol kifolyolag mar n tudjak fujni a fotelt, mar nem szamitanak, nem erdekesek. Amiota veget ert a lepszervezes en pl.: nem kapok csak spameket, de ez regen is igy volt. Veget ert egy tabor amiben szervezo voltam es utana nem volt semmi. A Szigligeti tabor utan (es az nem most volt) ereztem eloszor azt, mint Luna a Hp-ban, hogy azert volt jo szervezni, mert legalabb azt ereztem, hogy vannak barataim. Pedig utana se kerestek sokan, hivtak el ide-oda es ha en kerestem oket se ertek ra. Csak akkor utana voltak mas dolgaim is es jegeltem a problemat. Aztan amikor a sokadik taborszervezesnel nem azert kellene regieket meggyozni, hogy jojjenek mert hianyzonak, mint ember a kozossegbol, hanem hogy meglegyen a letszam es ne legyen veszteseges a tabor, az mar csunya. Maunal is irtam, hogy azt hiszem masok az elvarasaink, mi regiek, akik valamilyen modon kiestunk, azt az mttt sirjuk vissza, ahol meg lehetett oszintenek lenni, ahol meg nem volt elvaras az egymas kepebe mosolygas, (vagy csak nem volt ennyire nyilvanvalo?) ami kicsit masodik otthonkent tudott funkcionalni. Mert a mostani az nem tud. Ahol nem lehetek oszinte, mert szajhuzast kapok erte, ahol elvaras hogy azzal is joban legyek, akit utalok, ott nem tudok otthon lenni. Ahol a sokeves munkamert cserebe olyanokat kapok mint a mostani leppel kapcsolatban. Nem ott nem jo. Es nem csak nekem nem jo ahogy elnezem. De ha ebbol a maus dologbol vegre kicsit felebrednek azok akik tudnak tenni azert hogy ez valtozzon, es nem ugy hogy gorcsosen probalnak uj embereket bevonzani, akkor annak orulni fogok. Jo volna ha az mtt megint kepes lenne az a tarsasag lenni, ahova jo menni, amiert szivesen dolgozom, ahol boldognak erzem magam.

Kard

Mivel allandoan ott lebeg a fejem felett a kirugas veszelye, ezert azon gondolkodom par napja, hogy akkor hogyan tovabb. Eloszor is, szinte biztos, hogy nem a kozoktatasban fogok uj allast keresni. Szeretem a szakmam, szeretem a gyereket, de ezekkel a feltetelekkel, es ezekkel a szakmai bizonytalansagokal(pl.: a valasztasok utan tudjuk csak meg, mit kell jovore tanitani es mibol), es ezert a penzert nem eri meg. Nem eri meg nekem az, hogy azon stresszeljek, melyik fog ugy esni, mikor hogyan viselkednek, hogy 19 fele kelljen szakadnom es nem tudok nekik mindent megtanitani amit kell, amit szeretnek. Hogy nem csak a fonoknek es a kolleganomnek, hanem 19 szuloparnak is meg kell felelni(nem ennyifele nem lehet.) Ezert a penzert, ha lehet inkabb nem. Pedig szeretem a szakmam. De ameddig a helyzet ilyen kilatastalan, addig inkabb elmegyek egy irodaba vagy babysitterkedni, ahol akar a duplajat is megkeresem... Ez persze csak akkor all, ha azt mondjak: koszonjuk, a viszontlatasra.

La primavera

Szeretem ezt az idot. Meg nincs tul meleg, de mar nem kell a vastag kabat. Kedden voltam megint loni es megint jo volt. Most a sajatommal gyakoroltam, hat nem volt konnyu. Terveim kozott szerepel majd egy masik ij beszerzese, de az a nagyon nagyon tavoli jovo. (Sotetbordo es fekete lenne). Nyilvesszobol pedig rozsdaszin veguek. Jo volt a mult hetvege es jo lenne ha a mostani legalabb olyan jol sikerulne. Remelem a heten tudok majd talalkozni a Balazzsal is, hiszen hetfon vegre hazajon. Annyi kerdeznivalom es meselnivalom van a szamara.:) Aztan jovohet vegen nyelvvizsga is van. Most mar az eselytelenek nyugalmaval megyek neki. Ja es kiderult a vervetel eredmenye. Mindenem tokeletes, de van valami gyulladas a szervezetemben, attol vagyok ilyen zombi. Kaptam antibacit( sanszosan valamelyik felfazas...) es egy honap mulva kontroll. Juhu. De legalabb semmi nagyon komoly. A nagy faradekonysagrol nekem mindig a rak jut eszembe, hogy biztos rakos vagyok. De nem.:)  Most kicsit stagnal a nyugi allapot.

Szabadteri lovoldozes

Tegnap voltunk Geryeknel es szabadteren lovoldoztunk. Baromi jo volt. Sokat nevettem, kaptam viragot, csizmat, es Thereont is reg lattam ilyen felszabadultnak. Most total be vagyok zsongva, hogy meg meg meeeg!:)

Halal lista

Van egy ugynevezett halal listam, amire azok az emberek kerulnek fel, akik artottak nekem vagy a csaladomnak, barataimnak, es nem tettek jova. A halal listarol le lehet kerulni, de nagyon nagy meloba kerul. Ma ujabb ember kerult fel ra, akivel ha talalkoznek, nagyon nehez lenne megallnom, hogy megussem.

Lovoldozni akarok!

Nagyon regota vonz az, hogy ijjal lojek. Nem tudom miert, de mar evek-ota akartam. Tegnap vegre elmentem loni. Most izomlaz van a bal karomban es erzem a hatam, viszont nem faj! Hihetetlen jo volt. Az elso ellott vesszot megtapsolta a tobbi ott levo es segitettek is nekem abban, hogyan tartsam magam. Es dicsertek ha ugyes voltam. Jaj nagyon jo volt. Igazabol eljonni se akartam de muszaj volt. Kedden megyek megint. Holnap is fogok loni a sajatommal. Az olasz mellett ez lesz az, amire mindenkepp ki fogok szoritani penzt minden honapban.