Van ez az eszmefuttatas Mau blogbejegyzesevel kapcsolatban. Sokkakal beszeltem mar rola, es itt is kifejtettem mar parszor, hogy nekem konkretan mik fajnak az mttvel kapcsolatban. Azt hiszem a fo elhagyatottsag erzes es csalodas azokban van akik nem a sajat akaratukbol leptek ki, hanem egy dontes, egy elethelyzet miatt forditott nekik hatat a tarsasag. Amikor tortent veluk valami es azt gondoltak, hogy az mttsek a barataik es kiderult, hogy megsem. Fuggetlenul attol, hogy ez a valami jo vagy rossz dolog. Mert az pl. kifejezetten tud fajni, amikor a te oromoddel nem orulnek egyutt a tobbiek, vagy az ha megigerik, hogy melletted allnak es megsem. Az se mindegy persze, hogy miota vagy/voltal mtts es mennyit dolgoztal erte, mit aldoztal fel erte es mit kaptal cserebe. Es ha ez nincs egyensulyban, az bizony csalodast okoz. Talan nem veletlen, hogy olyan regi mttsek irjak le sorra, hogy csalodtak, akik regen baromi aktivak voltak es most, amikor valamilyen okbol kifolyolag mar n tudjak fujni a fotelt, mar nem szamitanak, nem erdekesek. Amiota veget ert a lepszervezes en pl.: nem kapok csak spameket, de ez regen is igy volt. Veget ert egy tabor amiben szervezo voltam es utana nem volt semmi. A Szigligeti tabor utan (es az nem most volt) ereztem eloszor azt, mint Luna a Hp-ban, hogy azert volt jo szervezni, mert legalabb azt ereztem, hogy vannak barataim. Pedig utana se kerestek sokan, hivtak el ide-oda es ha en kerestem oket se ertek ra. Csak akkor utana voltak mas dolgaim is es jegeltem a problemat. Aztan amikor a sokadik taborszervezesnel nem azert kellene regieket meggyozni, hogy jojjenek mert hianyzonak, mint ember a kozossegbol, hanem hogy meglegyen a letszam es ne legyen veszteseges a tabor, az mar csunya. Maunal is irtam, hogy azt hiszem masok az elvarasaink, mi regiek, akik valamilyen modon kiestunk, azt az mttt sirjuk vissza, ahol meg lehetett oszintenek lenni, ahol meg nem volt elvaras az egymas kepebe mosolygas, (vagy csak nem volt ennyire nyilvanvalo?) ami kicsit masodik otthonkent tudott funkcionalni. Mert a mostani az nem tud. Ahol nem lehetek oszinte, mert szajhuzast kapok erte, ahol elvaras hogy azzal is joban legyek, akit utalok, ott nem tudok otthon lenni. Ahol a sokeves munkamert cserebe olyanokat kapok mint a mostani leppel kapcsolatban. Nem ott nem jo. Es nem csak nekem nem jo ahogy elnezem. De ha ebbol a maus dologbol vegre kicsit felebrednek azok akik tudnak tenni azert hogy ez valtozzon, es nem ugy hogy gorcsosen probalnak uj embereket bevonzani, akkor annak orulni fogok. Jo volna ha az mtt megint kepes lenne az a tarsasag lenni, ahova jo menni, amiert szivesen dolgozom, ahol boldognak erzem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése