Valamiert a legtobbszor lefekves utan jut eszembe mindenfele. Peldaul irni a kisfilmrol, amit Thereon megosztott aztan en is, es aminek a feletol konkretan potyogtak a konnyeim, sot most is homalyos lesz a szemem ha eszembe jut. Zsenialis. Foleg az utolso mondata: "Nezd szivarvany!". Biztos en vagyok a tulerzekeny, hogy ilyeneken bogni tudok. De hat el elbogom magam filmeken sot zeneken is. Peldaul az Into the Westen vagy a Praanon vagy ha olyanom van akkor nehany Hiperkarma szamon. Vegig bogtem a Zuhanas es a Faun Labirintusa utolso fel orajat is es kepes vagyok elsirni magam, amikor latom, hogy a szamomra fontos emberek szomoruak vagy boldogok. Sosem hasznaltam es sosem fogom eszkozkent hasznalni a konnyeimet, mert sokkal ertekesebbek annal. Persze sirni sem sirok barki elott. Legalabbis igyekszem igy tenni. Egyebkent a multkor az egyik sorozat megrazo reszen es is bogtem es valahol duhos voltam magamra, hiszen az csak egy film. Visszaterve a kisfilmre, zsenialis ahogy utal, ahogy te, a nezo mar akkor tudod mi fog tortenni, amikor elokerul a diktafon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése