2013. szeptember 2., hétfő

Subafitto

Olaszul ez a szo jelenti az alberletet. Amikor januarban visszamentem Genovaba, kiadtuk a lakast. En nagyon remeltem, hogy hosszu tavra es evekig nem kell vele foglalkoznom, csak havonta a rezsit elkerni. Tevedtem...Amikor aprilis vegen hazaertem az fogadott, hogy a berlok nem fizettek szamlakat 3-4honapja (volt, amit fizettek). Akkor kaptak idot majus vegeig, hogy kifizessek, nem fizettek, akkor irtunk egy fizetesi felszolitast es erdekes modon meg tudtak oldani.Hogy ebbe akkor miert mentem bele? Mert a berleti dij mindig idoben megjott, es nem vagyok nagyon szemet, meg nem en inteztem elotte a dolgokat. Szoval akkor fizettek es megallapodtunk, hogy ilyet tobbe soha. Juniusban ismet csak nehany dolgot fizettek be, de en meg mindig jofej voltam, mondtam, hogy oke akkor juliusban mindent. Julius kozepen meg mindig kertek ket het haladekot, de valamennyit fizettek, hat kaptak. A tabor elott talalkoztam a fickoval, aki kozolte, hogy 45 ezer helyett 12 van nala.Akkor irtunk egy cetlit, hogy ha a tabor vegeig nem kapok ertesitest arrol, hogy minden be van fizetve, akkor szevasz van. Nem kaptam,sot meg a berleti dijat se fizettek be. Aug.12en kozoltem veluk, hogy ketto hetuk van. A ket het lejarta elotti szerdan hivtam oket hogy mi van? Hat ok nem tudnak menni. Hat en meg ezt leszarom. Odamentunk ocsemekkel es meg mindig rohadt jo fejek voltunk,kaptak idot szombat, amikor is en mar cuccokkal mentem.Arra ertunk oda, hogy a lakas zarva es nem tudok bejutni, de nincs bent senki. Mint kiderult zarat csereltek. O hurra... Kihivtuk a rendoroket, en uvoltoztem, velem uvoltoztek, egy elmeny volt. A rendorrel ocsemek beszeltek meg a berlok, en nem. En fent arra vartam mi lesz. A groteszk az az egeszben, hogy bar az en tulajdonom, csak oda van lakcimem, nem tehetem be a labam a sajat lakasomba, ameddig ott vannak.Piszok ideges voltam. 4 ora ucsorges utan hazamentunk, cuccostul. Az ocsem kozolte a berlovel, hogy ha vasarnap ejfelig nem koltozik ki, olyan per lesz, hogy.... En rettento feszult voltam, nem csak magam miatt, hanem Miki meg Estel miatt is, akik nem tudtak koltozni meg. Annyira ideges voltam, hogy alig aludtam es masnap el is kesten az evnyitorol, ami azert valljuk be eleg szanalmas dolog. Akkor kezdtem el sirni, amikor lekestem a hevet es tudtam, hogy el fogok kesni. De nem szurtak le, kolleganonek elmeseltem mindent es nem volt baj. Este hivott az ocsem, hogy kell neki a berlo szama, aztan hivott, hogy koltoznek, ugyhogy odamegy. Kikoltoztek, ket szekrenyt nem vittek, azt kirakom majd a folyosora, oszt johetnek erte, amikor akarnak. Ugyhogy nem lesz per, es a heten vegre haza tudok menni es a fiuk is johetnek. Viszont ezek szerint volt nekik hova menni, illetve, gondolom volt mar ilyen ugyuk, mert nagyon be voltak szarva, amikor a per meg a feljelentes szavakat meghallottak. A tanulsag az, hogy a lakast, ha az egeszet ki kell adnom, csak megbizhato szemelynek adom ki, aki hoz arrol papirt nekem, hogy munkaja van, a berleti szerzodest ugyved es jegyzo jelenleteben iratom es minden modon bevedem magam. Ebbol is tanultam, es bar remenyeim szerint tobbet ilyen nem lesz, azert megjegyzem jol. Most pedig remelem, hogy remekul ki fogunk jonni harman a sracokkal.:)

2 megjegyzés:

Elf írta...

és ki költözik oda végülis?

David írta...

Tudomásom szerint Estel és Miki