Az utóbbi időben egyre többször érzem azt, hogy visszamennék egy kicsit. Nem feltétlenül Genovába, bár baromira hiányzik maga a város az illatával meg a színeivel, hanem magába az országba, vagy legalábbis abba az időbe, amikor ott voltam kint. Pedig a második turnus borzasztó nehéz volt, mégis valami hiányzik onnan. Nem tudom megmondani micsoda, talán a nyelvi környezet, a hangulata. Nem tudom. Azt tudom, hogy ma nagyon genovás napom volt. Nagyon sokszor jutott eszembe, képek, illatok, színek, emberek, a főutca képe, ahol olyan sokat sétáltam, a boltok, a jól ismert macskakövek.
Ha most egy kicsit visszamehetnék, mint turista, biztosan mennék.
Nem tudom mi hiányzik. Hallgatom a zenéimet a telefonon és még mindig rajta vannak azok a dalok, amiket odakint rongyosra hallgattam.
Közben meg az jut eszembe, hogy mennyire jó itthon. Mennyire szeretek reggel bringával indulni a munkába, hogy milyen jó amikor hazafele tekerek, hogy a saját szobámban lakom és nem kell igazán alkalmazkodnom senkihez (csak Mikihez meg Estelhez) hogy itt van a családom, a barátaim, hogy itt van nekem Thereon.
Hogy mennyire szeretem a szakmámat csinálni, mennyire jó érzés amikor bemegyek dolgozni.
Csak az olasz hangulat, az hiányzik nagyon.
Ha esetleg valaki menne kifele mostanában és magával vinne egy kicsit, hát nem biztos, hogy visszautasítanám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése