2014. június 3., kedd

Buli, hetvege es egyeb finomsagok

Szoval szombaton elmentem vizsgazni. En totalisan ugy erzem, hogy halalosan felesleges volt. Ilyen rossz vizsgat meg eletemben soha nem csinaltam, mint ezt. Borzaszto, iszonyatos, remes volt. Mintha valaki behuza volna a fuggonyt nalam es alapveto szavak nem jutottak az eszembe. Brutalisan faradtan ereztem magam vegig es az irasbelinel tobbszor majdnem elsirtam magam. Soha nem ereztem magam ennyire szarul vizsga kozben, meg a magyar nyelv vizsgak kozben se, meg azon a matek irasbelin se, amirol kirohantam mert rohadt igazsagtalannak ereztem, hogy fel pont miatt(amit mellesleg meg kellett volna adni a tanarnak) ujra kell irnom a dolgozatot. A szobeli utan bocsanatot kertem a paromtol, mert ugy ereztem akadolyozom a vizsgazasban. Utana hazajottem, atoltoztem, pihentem egy keveset, es elindultan Idhernhez buliba. Nem mondom, hogy nem tartottam tole. Kb januar-ota nem voltam mttsek kozott, igaz nem is nagyon hivtak. Feltem is egy kicsit, hogy mihez kezdek majd magammal, mennyire leszek kivulallo. De vegul is baromi jo volt. Mindig odault valaki dumcsizni, Orsietol kaptam egy nyak es vall masszazst, amit koszonok, es a kaja is finom volt. Olosta zsenialis azsiai izet hozott. Sajnos a fejem megfajdult olyan 11 korul es egy ido utan enyhe hanyinger is csatlakozott hozza. Gillzzel es Nyufivel egyutt indultunk haza egy korul es nekem csak annyi vagyam volt, hogy aludhassak. Aludtam is masnap delig. Ja a buszon hazafele elkezdett velem beszelgetni egy pasi, aztan bemutatkoztunk egymasnak, majd o leszallt. Vasarnap Thereonnal varronoztunk, utana en hazamentem a csaladomhoz. Az ocsem megszerelte a bringam, anyuekkal meg jot beszelgettem. Akkor is ha a nagyi nem emlekszik ra. Szedert is jol megolelgettem. Hetfon ulok a buszon, megyek dolgozni, amikor csorog a telefonom, ismeretlen szam. En mindig felveszem, akkor is ha nem irja ki a szamot. Itt kiirta csak nem ismertem. A szombat esti buszos pasas volt, hogy emlekszem-e ra es hogy latta, hogy diakokat keresek es o foglalkozik ilyen kiajanlassal, hogy szuloknek ajanl ki tanarokat. Hat kopni nyelni nem tudtam. Az oke h ram keresett a neten, de annyira meg voltam dobbenve, mint mar regen. Abban maradtunk, hogy majd keres meg a tanev vege utan. Hat kivancsi leszek. Ez az utolso ket het, aztan ki tudja mi lesz. Az biztos, hogy akarmi is tortenjek, en iden eljuton a napfenyes Italiaba. Mert igy akarom.

1 megjegyzés:

mogyocska írta...

hajrááá :)))