Quando sará drin...(amikor csörög)

Pontosan nem ezt jelenti a fenti mondat, de mindig ezt mondtuk Ninonak, hogyha valaminek a csörgését vártuk.
Tegnap csörgött a telefonom és egy barátom félig sírós hangon kért, hogy ha szabad vagyok, ugyan menjek már neki segíteni. Még gyorsan feltettem a lecsót főni, elmondtam apának mikor kell kikapcsolni és rohantam segíteni.
Amikor chaten/facen/akárhol azt látom, hogy egy barátom szomorú, rossz kedvű, akkor a saját bajomat indig rögtön elfelejtem és azon kezdek el agyalni, hogy hogyan vidítsam fel, hogyan segítsek neki, (igen van kivétel, amikor először az jut eszembe, hogy hogyan küldjem el a búbánatos fenébe, mert tudom, hogy a saját hülyesége miatt van éppen olyan helyzetben, amilyenben) hogyan lehetne vele egy kicsit elfeledtetni a szomorúságát.

Amikor pedig azt látom, hogy egy ilyen "munkámon" mert azért ez kőkemény meló tud lenni néha, akkor is ha észre sem veszem és akkor is ha jó érzés ezt csinálni, szóval egy ilyen munkámat valaki egy mozdulattal törli el, akkor azt az embert szeretném megütni.

Nem szeretem ha bántják a hozzám közel állókat, legyenek ők fiúk vagy lányok, nem szeretem, amikor nem tudok nekik segíteni, amikor minden igyekezetem hiába való, mert nem tudok mosolyt csalni az arcukba, vagy a fényt egy kicsit visszacsempészni a szemükbe.

Megint sok barátom szomorú valami miatt és ilyenkor én nem érek rá szomorúnak lenni, mert tudom, hogy ha már én sem mosolygok, amikor velük vagyok, akkor baj van.

Holnap szeretnék beszélgetni, szeretnék nevetni és szeretnék énekelni is. De leginkább beszélgetni.

Mert szeretlek titeket, akkor is ha nem tudtok vele mit kezdeni, akkor is ha néha terhes, akkor is, ha néha én is meglepődöm rajta, mennyit jelentetek számomra.

Csak hagyjátok, hogy megpróbáljak segíteni egy kicsit elfelejteni, megoldani, feloldani, kiereszteni, kiírtani, eltüntetni a gonosz gondolatokat.