2016. március 10., csütörtök

Tutto bene

Tegnap ilyenkor azt kivatnam legyen mar ma ilyenkor, mert tulleszek rajta.
Bementem a korhazba, kitoltottuk a papirokat, aztan a megjott ocsem es nem sokkal kesobb hivtak a mutobe. Na kb.ott kezdtem el bogni, amikor felfekudtem az asztalra, kozben a Mutyurt szorongattam meg nyomorgattam. Mondtam az aszisztens neninek meg az apolo bacsinak h ne haragudjanak mert sirok es sajnalom, nagyon nagyon sajnalom. Ez a stressz meg a tu fobia miatt van. A doki ugy adta be az erzestelenitot, hogy nem is fajt. Csak szurt. De persze sirtam, es nyoszorogtem. Aztan megvartuk mig hat es elkezdtek ott mindenfelet csinalni en meg hirtelen megnyugodtam. Szoltak, amikor a csavart vettek kifele es mondtam, hogy ahh ez legalabb ismeros fajdalom, ilyen, ha raterdelek veletlenul. Nevettek ok is, en is. Pedig fajt. De valahogy ha a szuras megvan, onnantol konnyebb. Nem is sirtam tovabb. A vegen a dokibacsi meg is dicsert es mondta, hogy ezt a csavarkivetel dolgot sokkal nehezebben viselik masok, en meg mondtam neki, hogy a tuszuras utan en mar barmit. Nekem az a kritikus pont. Van aki a pokoktol fel, en a tuktol. Ennyi.

Megkaptam a csavart.:) es mindenki nagyon kedvesen bant velem es nagyon kedvesek voltak vegig es ez nagyon nagyon jolesett. Holnap kotescsere, aztan egy varratszedes jovoheten es vege van.

Nincsenek megjegyzések: