2016. március 3., csütörtök

Porcelánbabák

Vannak olyan emberek, akiket azt hiszem ezzel a jelzovel tudnek a legjobban illetni. A porcelanbabak.
Ok azok, akiknel baromira kell figyelned mit es hogyan mondasz es a legegyszerubb dolgokon is megsertodnek. Peldaul ha rad irnak, hogy szia! Nem zavarlak? Es te erre nem reagalsz vagy azt irod, hogy pillanat vagy most epp nem erek ra, akkor totalisan megsertodnek. Mig ha azt irod, hogy ne haragudj de epp dolgozom/fozom a vacsorat/ akarmilyen indok akkor nem sertodnek meg.
Vagy pl bejelolnek facen es nem jelolod vissza oket.
Vagy ne adj isten valamirol velemenyt mersz mondani, es meg csak nem is negativat, megsertodnek. Vagy ha miattuk marad el a talalkatok, mert te nem pattansz az o megvaltozott igenyeihez.
Viszont ezek a porcelanbabak olyan boszen tudjak osztani az eszt, hogy az elkepeszto. Vitatkozni sem lehet veluk, mert ha nem ertesz egyet, megsertodnek es a szemelyuk elleni tamadasnak veszik, hogy te mersz mast gondolni.
Borzaszto nehez az ilyen emberekkel kapcsolatot fenntartani.

Annak idejen, amikor mar elkezdtem kinosan figyelni a porcelanbabak erzeseire, egyszer csak elegem lett. Elhataroztam, hogy nem. Nem fog erdekelni mit gondolnak, hogy nem erdekel megsertodnek-e, hiszen ok is tekintet nelkul masokra, osztjak az eszt. Ja es meg vannak lepodve ha rosszul esik.
Persze, igyekszem figyelni ra h ne bantsak meg masokat (ha veletlenul sikerul, akkor bocsanatot kerek es szarul is erzem magam).
De a porcelanokra nem figyelek, foleg egy vitaban. Mondjuk, amikor tenyekkel tudom bizonyitani, hogy igazam van. Vagy, amikor valaki olyasmibe dumal bele, amirol tenyleg fogalma sincs.
Nem szeretek mar azon filozni, hogy vajon megbantom-e a masikat az eltero velemenyemmel, akarhogy is fogalmazom meg.

Talan ezert is van keves baratom. Azt hiszem ket kezemen meg tudom szamolni oket, akikkel tenyleg oszinte lehetek barmikor es megmondjak ha megbantottam oket. Akikkel nem kell ezt a jatekot jatszani.

Mert az eletem mas teruletein kell. Nagyon is kell. A fonokommel, kollegakkal, szulokkel, nehany ismerossel.

Pedig mennyivel konnyebb lenne ha nem kellene...

Nincsenek megjegyzések: