Utazás a trollokkal harmadik fejezet

Szerintem tegnap kihagytam a fa templomot a felsorolasbol, amit megnéztünk. Nagyon király volt.
Ma hatkor csörgött az óra, még pizsiben feldobtam egy kávét,mire Boki felébredt már le is főtt. A többi kávés is kitörő örömmel fogadta. Közben szendvicset csináltam magamnak és Bokinak is. Meg reggeliztem.
Aztán elindultunk. Az út első 10kmtere egész jól ment. Eleve gyönyörűeket láttunk, leírni nem lehet. Meg tapostunk havat is. Meg nagyon hideg szél fújt.
Aztán kb. a 11.kmnél kezdtem nagyon kimerülni. Tudtam, hogy még három hàtra van a célig, meet minden megtett km-t tábla jelzett. Gábor bakancsa valahol a negyedik kmnél feladta,úgyhogy összefoltoztam neki leukoplaszttal.
Maga a Trolltunga nekem kicsit csalódás volt. Gyönyörű meg minden, de akkor is. Valahogy nagyobbnak képzeltem. Azért második körben csak lelógattuk a lábunkat. Addigra nyugodtam meg, mert előtte folyton attól rettegtem,hogy leesik valaki. Hogy Boki leesik. Iszonyatosan féltem tőle.
Aztán,miután pihentünk meg fotóztunk sokat, elindultunk vissza.
Nagyon szenvedtem. Nagyon. Lassúnak,sutának,bénának éreztem magam. Egy ponton fel kellett raknom a térdszorítót is. Azt hittem sosem érünk haza. Nagyon elfáradtam. Azt hiszem 10 maximum 15 km,amire én hitelesítve vagyok.
De azért megérte, csak nagyon fáradt vagyok. Mindenki az. Le is égtünk, a nap is kifújta az arcunkat/kezünket.
Most megy a mosogatógép, én is fürdöm és bebújok a biztonságot adó hálózsákomba.