2018. július 10., kedd

Utazás a trollokkal hatodik fejezet

Este eldöntöttük,hogy nem megyünk fel a Kjeragboltenre,mert 5 óra lenne csak az út. Helyette találtunk egy prospektust, amiben volt egy Trollpikken (Trollpöcs) nevű szikla,alig egy órányira. Hát király! Ide kell menni!
Kicsit nehezen keltem reggel, a fiúk elmentek boltba,mert itt este 6 után nincs alkohol, és vettek sört meg szendvicsnek valót.
Aztán elindultunk.
Útközben megálltunk egy brutálisan nagy sziklás helyen,ami egy geopark volt,ahol magma kövek voltak. Jól fel is másztunk rájuk.  Nagyon élveztem,mászni. Addig ugyanis nem fàjt a térdem,ami reggel óta rögzítőben volt,mert annyira fájt. Ha sétálnom kellett rajta,akkor fájt. Ha mászni,akkor nem. A kocsiban is előre kellett nyújtanom(én ülök középen). Szóval másztunk, meg csináltunk epic fotókat.
Aztán elmentünk a Trollpöcshöz, amire kicsit nehezebb volt felmászni, de rendületlenül másztunk, ott nagyon fújt a szél és fotókat is csináltunk. Annyira jókat röhögtem azon,mennyit bénázom,hogy elfelejtettem videót csinálni. Pedig tervben volt egy prezentáció, de ez van.
Virággal elég sok mindenen tudunk visitva röhögni.
Hazafele megnéztük Stavenger óvárosát,ami sok egyforma fehét faházból állt, meg az olajmúzeum előtti játszóteret,ami annyira lepukkant volt,mint otthon a régi fém játszóterek. Kb.az első elhanyagolt dolog volt,amit itt láttunk.
Este meg annyira faradtak voltunk,hogy nevetős videókat néztünk youtubon,amit kiraktunk a tvre. Olyan egy óra magasságában aludhattam el.

Azt hiszem megint elfelejtettem,hogy a Preikestølen után még megnéztük a nagy kardokat is.

Gondoltam rà,hogy összeválogatok 100-150 képet majd és tartok egy-két mesedélutánt azoknak,akiket érdekelhet nálunk, a naaagy tvre kirakva a képeket.

Most màr megyünk vissza Bergenbe,onnan meg holnap haza.

Nincsenek megjegyzések: