A nagy haz

A heten mar dolgozom, ennek megfeleloen iszonyatosan faradt is vagyok. Valamiert hetforol keddre negy orat aludtam es most ennek iszom a levet. Tegnap este viszont Thereonnal aludtam es arra ebredtem, hogy magahoz huz. Allitolag dobaltam magam meg nyoszoroghettem is, mert utobbira emlekszem, ellobire nem. Nem tudom mit almodtam, de az hogy atolelt, azonnal megnyugtatott. Mostanaban amugy is nehezen alszom es sok hulyeseget almodom. Az egyik ilyen alom az volt tegnap, hogy egy gigantikus hazba mentunk nyaralni sokan. Irdatlan nagy haz volt oriasi terasszal es sajat konyvtarral es csodalatos kilatassal a hegyekre. Ott volt Dodie, mogyi, meg egy csomo masik regen nem latott gyerekkori barat. Csak a Balazsra vartunk, akinek kesett a gepe de csak orak kerdese es megerkezik, es valami nagyon fontos esemeny volt amugy es mondtam, hogy de nelkule nem kezdhetunk, es Any megjegyezte hogy de hat hozzaszokhattunk mar hogy mindig kesik. De en tudtam, hogy jonni fog, mert megigerte es mindig betartja a szavat.  Aztan felebredtem. Azt hiszem hianyzik nekem a Balazs. Iden talan nem is nagyon beszeltunk meg.  Talan marciusban sikerul elkapni egymast skypon.

Pensieri (gondolatok)

Fáradt vagyok. Ez biztos a betegség miatt van, de van a betegségnek egy jó oldala is. Van egy pici időm pihenni és mindenféléken gondolkodni két alvás között.

Az egyik ilyen gondolkodásom alatt rájöttem, hogy mit szeretek nagyon, és tudom, hogy írtam már erről, de akkor is szeretem...

... szeretem azokat a reggeleket, amikor én ébredtek előbb, és még alig van világos, és nézhetem, ahogy alszik. Óvatosan hozzáérni, hogy fel ne ébredjen, megsimogatni az arcát vagy a hátát, a karját, és hozzábújni.
Azokat az estéket is szeretem, amikor én még nem alszom és már sötét van, és hallom őt elaludni. Pontosan tudom mikor alszik el, mikor álmodik rosszat, mikor kell felébreszteni.

Szeretem ezeket a nyugodt, békés perceket.

Szeretem, amikor ő ébred korábban és magához húz, amikor megölel, vagy megsimogatja a karomat. Szeretem az illatát, és szeretem, amikor nevet valamin, és mostanában egyre többet nevet.

Nem tudok elég hálás lenni a barátainak, akik nem hagyták magára, nem hagyták belesüppedni a szomorúságba, hanem segítettek neki kimászni belőle. Szüksége van rájuk, és ők is éreztetik vele, hogy szükségük van rá.

Aztán a táboron is gondolkodtam. Várom is, tartok is tőle, hogy milyen lesz. A szervezők jó részét nem ismerem, és nem tudom ők mit hallottak, tudnak rólam.

Aztán azon is gondolkodtam, hogy az elmúlt egy hónapban én is sokkal többet nevetek és sokkal inkább teljes szívemből. Szeretek ott dolgozni, ahol dolgozom, kezdem egyre jobban megismerni a gyerekeket, és ők is engem, és nagyon nagyon dühös vagyok magamra, hogy betegszabira kellett mennem, mert egy csomószor érzem, hogy dee tudnék én menni dolgozni, de aztán tíz perc után annyira szarul vagyok, hogy rá kell jönnöm, okkal írt ki a doktornéni.

Viszont legalább picit gyurmázom. Meg olaszozom is.

Betegszabi

Azzal kezdodott, hogy fajt a torkom. O hat ki nem tojik ra, gyogyszer azt helo. Aztan a fulem is fajt, meg elkezdtem irto rondan kohogni is. De meg mindig tartottam magam. Ma reggel jutottam el arra a pontra, hogy meghalas van. Csak eljem tul a napot es elmegyek a dokihoz gyoccerert. Hat azonnal kiirt, merthogy ma mar szedultem is. Iszonyat szarul erzem magam miatta, mert a kolleganom is ramatyul van. Nyomoronc dolog ez. Es duhos vagyok magamra es most egy undorito maganyos kis takonypoc vagyok egy nagyon nagy adag lelkiismeretfurdalassal.

Rossz kedvem van

Tegnap nagyon felhuzott egy komment egy facebookos szavazas alatt. Baromira. Utalom amikor ennyire kiakaszt valami de ez most tenyleg kiakasztott, annyira hogy kulon posztot is irtam rola. Nagyon kozel alltam hozza hogy ott a kommentek kozott kuldjem el szemelyesen, megnevezve az illetot, a jo budos kurva anyjaba es kivanjak neki minden szepet es jot, de nem tettem. Tenyleg nem tudom miert huzott fel ennyire a dolog, talan a stilusa miatt, talan mert egy icipicivel tobb empatiat neztem volna ki belole, talan mert akkor epp egy napja fajt a fejem. Duhos vagyok es rosszkedvu emiatt.  Mert tisztaban vagyok vele, hogy az angol vilagnyelv, de rohadtul szeretnem ha az ilyen okoskodok "jo nyelvgyakorlas (meg a te jo edes anyadat azt)" csak egyszer szembesulnenek vele vagy visszaemlekeznenek ra milyen, amikor nem tudod , amikor meg nem volt keszsegszintu, amikor meg neked is kurva nehez volt. De persze nem tudjak mar. Vagy nem akarjal tudni. Konnyu ugy pofazni hogy az embernek a kisujjaban van.  Tokmas de megis ide tartozik, benne vagyok egy eleg aktiv olaszos csoportban, vannak benne profik es kezdok, es mar ott is kibukott ez, pedig ott tenylegesen a nyelvtanulasert vagyunk, hogy tokjo hogy tele van a csoport hosszabb olasz szovekkel de valami minimalis tampontot segitseget azoknak akik nincsenek meg ezen a szinten pliiz. Es erdekes hogy ott valahogy megerettek ezt, hogy kurvaszar h erdekel a cikk de nem vagy olyan szinten hogy el tudd olvasni, es ez frusztralo es duhito tud lenni es baromira elveszi az ember kedvet. Hat meg ha ezt egy magyar nyelvu csoportban csinaljal ahol nem is a nyelvtanulas hanem az ismeretterjesztes lenne a cel.

Hajlektalanok

Azon gondolkodtam hogy a koszosbudos hajlektalan fele hajlektalan,aki a buszmegalloban eli a nemi eletet es a porontyai 99%ban az arvahazban vegzik, beleszuletett-e ebbe vagy ennyire le tud csuszni egy jobb csaladbol szarmazo ember is. Mi teszi oket ilyenne? Mitol sullyed le valaki kvazi az allatok szintjere? Tudom drog es alkohol de megse fer a fejembe.

Cirriforme

Van munkám:))

Gondolkodoba ejt

Alapjaraton minden emberhez, de tenyleg mindhez ugy allok hozza, hogy biztos jofej. Mindenkihez igyekszem pozitivan kozeliteni, meg akkor is ha a zsigeri megerzesem mast mond. De ha valaki csak egyszer eleri hogy ebbol a pozitiv kosarbol kiessen, az vagy soha nem tud visszamaszni vagy csak a peremre, de a kosarba nem kerul vissza. Azt hiszem nem vagyok megbocsato tipus ami biztos hiba, mert hat mindenki kovet el hibakat. De ahhoz hogy az en kosarambol valaki kiessen nagyon ronda dolgokat kell tenni. Ezert nem ertem azt hiszem azt, amikor valaki kimondja valaki masra hogy vele soha nem, es aztan eltelik 1-2ev es jopofikaznak egymasnak meg viccelodnek meg ilyenek. Mintha baratok lennenek. Nekem ez fura es kepmutatasnak erzem es azt meg nem szeretem. Nem tudom minek a kapcsan jutott ez eszembe. Csak eszembe jutott.

Pannika bulikába megy.

Az a nagy büdös helyzet, hogy én életemben soha nem voltam úgy bulizni, hogy akkor most megyünk bulizni.
Az én bulis életem a házibulikban és az mtts bulikban teljesedett ki. Sosem voltam diszkóban, és szórakozóhelyre se jártam.
Kb. két hete keresett meg Kinga, hogy menjünk velük bulizni. Mondtam neki, hogy háttőő, jó, de előbb derüljön ki felvettek-e dolgozni.

Pénteken kaptam a telefont, hogy ped. asszisztens helyettesítőnek felvettek. Így volt ok ünnepelni.

Úgyhogy szombaton, némi vita után, felmentünk Geriékhez, ahol Kinga átalakított engem és elindultunk bulizni. Este tíz után. Már eleve vicces volt, mert megittam két cidert fent és picikét szédültem tőle (nagyon gyorsan ittam meg).

A hely, ahol voltunk a Filter névre hallgat és egészen kis hangulatos. Nem voltak sokan és az árait elnézve annyira brutálisan nagyon drágának se mondanám. Éjfél körül kezdtünk el táncolni és majdnem hajnali négyig meg se álltunk.
Én... Én, aki ilyesmit sose csinált. Baromira élveztem. Élveztem, hogy ismerem a számok egy részét, hogy kitáncolhatom magamból a stresszt, hogy senki se néz hülyén rám, mert nem tudok mozogni, hogy Thereonnal táncoltunk sokat, hogy ő is mosolygott végre, hogy jól néztem ki, hogy nem fájdult meg a lábam, pedig magassarkúban voltam, hogy csak a talpam fájt hazafele is, hogy jó volt. Utoljára talán a BKV tábori bulin éreztem ilyen jól magam.

Aztán a fiúk reggel reggelit csináltak nekünk, és néztünk Van Hellsinget (mért van mindenki oda attól a filmtől??) és olyan kis jó volt minden.

De a legjobb az egészben azt hiszem az volt, hogy Kinga kölcsönadta a ruháit, és dolgozott rajta, hogy szép legyek és nőcis. Nem tudom megmagyarázni miért, de nagyon jólesett.

Állítólag

Ha ezt a kérdéssort feltesszük a párunknak, akkor AZONNAL  belénk szeret.
Mivel érdekes kérdéseknek találom, ezért úgy döntöttem, hogy szépen megválaszolgatom itt őket, aztán lehet, hogy párat felteszek másoknak is.
Nem azért, hogy belém szeressenek, hanem, mert kíváncsi vagyok mások válaszaira.


Ha a világon bárkit választhatnál, kit hívnál meg vacsoravendégnek?

Tolkient. Bár fogalmam sincsen tudnánk-e beszélgetni, de lenne hozzá pár kérdésem. 

Szeretnél híres lenni? Hogyan?

Színésznő lennék.:) 

Volt már olyan, hogy egy telefonbeszélgetés előtt elpróbáltad, hogy mit fogsz mondani? Miért?

Igen, amikor hivatalos telefont kellett intéznem életemben először. 

Számodra miből állna egy „tökéletes” nap?

Reggel a kedvesem mellett ébredek, együtt megreggelizünk, aztán visszamászunk az ágyba, aztán alszunk még egy kicsit, aztán elmegyünk valahova együtt, aztán ott jól érezzük magunkat, eszünk valahol valami finomat, hazajövünk, filmet nézünk, pihenünk, együtt vagyunk. 

Mikor énekeltél utoljára magadnak? És mikor valaki másnak?

Magamnak kb. két napja. Másnak  ma délelőtt. 

Ha 90 évig élhetnél, és életed utolsó 60 évére megőrizhetnéd egy 30 éves szellemi képességeit vagy testét, melyiket választanád?

A szellemit. 

Van valami titkos megérzésed arról, hogy hogyan fogsz meghalni?

Szerintem valami betegségben fogok meghalni hosszú szenvedés után, de mások számára mégis hirtelen. 

Mondj három dolgot, amiről úgy tűnik, hogy közös benned és a partneredben!

Makacsok vagyunk, szeretjük a szép dolgokat, mind a ketten kicsit álomvilágban élünk. 

Miért vagy a leghálásabb az életben?

A családomért és a barátaimért. 

Ha megváltoztathatnál valamit abban, hogy hogyan neveltek fel, mit változtatnál meg?

Magamra erőszakolnám a nyelvtanulást már sokkal korábban, elsősorban olaszból és angolból, és akkor már RÉG lenne nyelvvizsgám!!

Meséld el a partnerednek életed történetét négy percben, olyan részletesen, ahogy csak belefér!

Mivel itt nincsenek percek ezt kihagyom. 

Ha választhatnál, hogy holnap reggeltől legyen egy új tulajdonságod vagy képességed, mit szeretnél?

Bármit választhatok? Akármit? Szeretnék repülni!
Amennyiben ilyet nem lehet, sokkal jobb memóriát szeretnék, mint ami van. 

Ha egy kristálygömbből megtudhatnád az igazságot magadról, az életedről, a jövődről vagy bármi másról, mit szeretnél tudni?

Ezt így ebben a sorrendben (oké a jövőt kihagyhatjuk)

Van olyasmi, amiről régóta álmodozol már, hogy egyszer megcsinálod? Miért nem csináltad még meg?

Van. Szeretnék egy nagy nagy körutazást tenni stoppal, hátizsákkal Olaszországban, vagy akár egész Európában.
Mert lány vagyok és félek tőle, hogy bajom esne, és pénzem sincsen ilyesmire sajnos. (Mert azért enni-lakni kell).

Mi életed legnagyobb teljesítménye?

Hogy túléltem a középiskolát. 

Mi a legnagyobb érték számodra egy barátságban?

Az, hogy mindig őszintén számíthatunk egymásra. 

Mi életed legszebb emléke?

Kétszer egy hét Genova. 

Mi életed legrosszabb emléke?

2011-2012-es hobbit hétvégék és a LEP és az azt követő pár hét, úgy február végéig. 

Ha most megtudnád, hogy egy év múlva meghalsz, változtatnál valamit az életeden? Miért?

Persze, megcsinálnám a körutat! 

Mit jelent számodra a barátság?

A barátaim nekem olyanok, mint a testvéreim, jóban-rosszban mellettük vagyok, és megvédem őket, de ha hülyék akkor megkapják tőlem, hogy hülyék. Aki a barátomat bántja engem bánt, és aki engem bánt, az nagyon vigyázzon magára. 

Milyen szerepet játszanak az életedben a szerelem és az érzelmek?

Fontosat. Érzelem orientált ember vagyok, nagyon gyorsan tudok dühbe gurulni, elszomorodni és örülni is. Bármitől boldog tudok lenni, ma például a sétától voltam boldoga napsütésben Mogyival és Jankával. A szerelem meg... Nem tudok visszaemlékezni olyan időre, amikor nem voltam szerelmes. 

Felváltva nevezzétek meg egy-egy jó tulajdonságát a másiknak! Összesen ötig jussatok el!

Szép a mosolya, jó a humora, szeretetreméltó, figyelmes, őszinte

Mennyire szoros és meghitt a kapcsolatod a családoddal? Szerinted boldogabb gyerekkorod volt, mint az emberek többségének?

Szerintem  boldog gyerekkorom volt, a szüleim mindent megpróbáltak megadni, amit csak lehetett. Szoros a kapcsolat és tudom, hogy bármikor fordulhatunk egymáshoz. 

Milyen a kapcsolatod édesanyáddal?

Az utóbbi időben távolabb kerültünk egymástól, ami nem annyira jó.:( 

Mondjatok három olyan igaz állítást, ami úgy kezdődik, hogy „mi mind a ketten...”! Példa: „mi mind a ketten úgy érezzük most, hogy...”

1. Mind a ketten baromi makacsok és sértődékenyek tudunk lenni.
2. Mi mind a ketten szeretjük Fantáziaországot.
3. Mi mind a ketten nehéz időszakot élünk most át. 

Fejezd be ezt a mondatot: „bár lenne valaki, akivel megoszthatnám...”!

őőő, ez egy nehéz mondat.:) Bár lenne valaki, akivel megoszthatnám... Nem tudom, tényleg  nem, ugyanis én mindent szeretek megosztani és mindenre van valakim, akivel megoszthatom. 

Ha partnerednek közeli barátjává válnál, mondd el, mit kéne neki tudnia rólad!

A partnerem közeli barátja vagyok... És azt kell tudnia rólam, hogy senkinek nem adok harmadik esélyt. (sőt igazából másodikat se nagyon, bár erre már volt példa). 

Mondd el partnerednek, hogy mit szeretsz benne, de egészen őszintén, olyan dolgokat is felsorolva, amiket az ember nem szokott egy ismeretlennek mondani!

Fentebb felsoroltam párat. Szeretem a szemét, a mosolyát, a haja illatát, a mozgását, amikor énekel, amikor alszik, amikor főz, amikor valamiért rajong és csillog a szeme, amikor hozzám ér... Oké nyáladzak még? 

Meséld el a másiknak életed legkínosabb pillanatának történetét!

Életem egyik legkínosabb pillanata az volt, amikor az exemmel nem bírtunk egymással, és nem tudtuk, hogy a húgom ébren van az alattunk lévő ágyon... NA AZ kínosabb volt, mint amikor apám ránk nyitott. 

Mikor látott utoljára valaki sírni téged? És mikor sírtál utoljára egyedül?

Két hete látott sírni a párom. Utoljára pedig két napja este sírtam egyedül, amikor arra ébredtem egy rémálomból, hogy zokogok. 

Mondj valamit a partnereddel kapcsolatban, amit már most szeretsz benne!

Az illatát. 

Mi az, ami olyan komoly dolog, hogy nem szabad vele viccelni, már ha egyáltalán vannak ilyen dolgok?

A házasság. 

Ha ma éjszaka meghalnál úgy, hogy addig már nem is kommunikálhatsz többet egyáltalán senkivel, mivel kapcsolatban sajnálnád a legjobban, hogy nem mondtad el valakinek? És miért nem mondtad el még ezt neki sosem?

Inkább azt sajnálnám, hogy nem mondtam elégszer azoknak, akik fontosak nekem, hogy mennyire fontosak. 

Kigyullad a házad és benne minden tulajdonod. Kimentetted már a szeretteidet és háziállataidat, de már csak egyvalamiért tudsz visszarohanni, hogy kimentsd. Mi lenne az? Miért?

A naplóm! És nem kérdés, hogy miért. 

Családtagjaid közül kinek a halálát lenne a legnehezebb feldolgoznod? Miért?

Gondolni is utálok erre a kérdésre, mert nem tudom eldönteni, de azt hiszem a húgomét.

Mondd el egy személyes problémádat, és kérd a partnered tanácsát, hogy ő hogyan oldaná meg! Aztán kérd meg a partnered, hogy azt is mondja meg, hogy szerinte benned milyen érzések lehetnek ezzel a kiválasztott problémával kapcsolatban!

Ezt a kérdést nyitva hagyom, momentán a legnagyobb személyes problémám az, hogy nincs állásom...

Már nem rajtam múlik

Egy borzasztóan rossz éjszakán vagyok túl, ébredtem a saját nyöszörgésemre (nagyon féltem és sírtam álmomban, kicsi voltam és védtelen és egy nagyon csúnya gonosz félelmetes VALAMI volt a szobámban és senki se jött megvédeni, amikor hívtam, pedig mindenkit hívtam, aki számít), ébredtem arra, hogy fáj a fejem, hogy elfeküdtem a karomat, hogy nem tudom hol vagyok, szóval zseniálisan borzasztó éjszaka volt. Miután kikecmeregtem az ágyamból és emberré varázsoltam magam, megírtam 14 pár kártyácskát, hogy ha szar idő lenne odakint, akkor legyen benti játékom a gyerekekkel. Hála az égnek olyan idő volt, hogy ki tudtunk menni.
De mielőtt még ez történt volna, szépen odaértem az iskolába és vártam. Közben hívott egy kisfiú, hogy AZONNAL még MA kell neki hogy segítsek rendszerezni a gondolatait nyelvtanból (mondatelemzés, a kedvencem... NEM), mondtam, hogy persze, amint itt végzek és kb, fél ötig vagyok az övé.
Aztán jött egy másik lány, szintén próbára, mint én, de ő nem készült kinti feladattal, sőt be is pánikolt, hogy ÚRISTEN mit fog csinálni, ha tőle is kinti foglalkozást várnak.
Kérdezte, hogy szerintem mit csináljon, mondtam, hogy hát én kértem két labdát.:)
Aztán jöttek értünk és mentünk a gyerekekhez. Rögtön átvehettem őket öltöztetés miegymás, aztán lent két játék, két labdás, (kidobós és labdafogó, utóbbi olyan, hogy a labda a fogónál van és akit megfog az fogóvá válik, tesiteremben így lehet például mindenkinek labdát adni könnyen). Minden felmerülő problémát rögtön meg tudtam oldani, volt egy elesés meg egy olyan kidobás, ami nem volt érvényes. Utána odavittem a gyereket a másik pedagógushoz, és mondták nekem, hogy ügyes voltam és hogy tetszett nekik, amit csináltam. Megkérdeztem hogyha engem választanak, akkor a péntekkel hogy számoljak, az igazgató mondta, hogy hát még nem tudja, mire mondta a másik igazgató, hogy délután legyek szabad. Délelőtt menjek olaszra. Meg felajánlotta az igazgató, hogyha ez nem jön össze valamiért, akkor ped. asszisztens álláshoz mit szólnék? Mondtam, hogy hát persze az is jó! Utána azt is mondták, hogy nyugodtan menjek mosolyogva hazafele, mert ügyes voltam.

Így hát mentem tanítani, amiben nem voltam annyira ügyes, lévén a magyar nyelv vizsgám óta nem foglalkoztam nyelvtannal, de hamar eszembe jutottak a dolgok. Ezúton is köszönöm Ryanának, Kincsőnek és Mogyinak, hogy anno vért izzadtak velem.

Aztán mentem a másik tanítványomhoz tanítani. Nála ez volt az utolsó alkalom, mert szombaton felvételizik.
Holnap is tanítok.

Nagyon szeretném ha ez az állás most sikerülne. Talán itt végre jól érezném magam, és lenne egy fix pont az életemben, amire most nagy szükségem van, mert a bizonytalanságtól meg tudok őrülni hosszú távon.