2015. július 10., péntek

Negyedik nap

Azvan, hogy elfelejtettem hogy van a negyedik olaszul... vannak ilyen szamok amik nem akarnak megragadni, ilyen a 15 is. Reggel egesz kipihenten keltem, ahhoz kepest, hogy ejjel osszecsipkedett egy szunyog es meg a fejem is fájt.  Miután összecuccoltam magam, elmentem a közeli netcafeba és nyomtattam repjegyet, meg Ryana es Kincso segitsegevel Vatikan belepot is. Epp idoben erkeztem a Vatikanba, utkozben felfedeztem egy boltot, ahova visszamentem, de arrol kesobb irok. A vatikani muzeum egeszen olyan, mint egy muzeum. Sok szoborral es keppel es emberrel. Csinaltam egy csomo kepet. A Sixtusi kapolnaban tilos fotozni... elvileg. Azert azt kemeny volt latni.
Miutan jol megneztem az egeszet, ebedeltem egy pizzat aztan visszamentem a boltba. A boltba ahol tunderek, manok, koboldok, halalfalok, Frodo, teszlek suveg, kardok, Tauriel ija, es uuuristen mennyi minden volt. Ha gazdag lennek vettem volna egy idonyero fulbevalot. Meg a tokeletes mellenyt a taborra meg aahh uristen miiindent lefotoztam ott, mindent. Ilyen brutal jo kedvvel indultam a Szent Peter terre es ahh komolyan majdnem elajultam. Hirtelen nagyon nagyon picinek ereztem magam. Oriasi sor allt a bejaratnal, de siman elore mentem.:D felmentem a Bazilika tetejere is. 501 lepcsofok oda vissza, azota kicsit remeg a labam de megerte. Gyonyoru volt. Mit gyonyoru, elkepeszto, hihetetlen. Lefele pont ugy jottem ki, hogy magaba az epuletbe erkeztem. Na itt meg kisebbnek ereztem magam. Egeszen picikenek, mint egy gyerek. Minden gigantikus es regi es mintha az egesz helyen erezni lehetne, hogy mennyi minden tortent itt. Sokszor eszembe jutott a Borgiak es a Legyetek jok ha tudtok is. Es gyonyoruek voltak a fenyek. Itt jatszittam kicsit a fenykepezogeppel, mert vegre megtalaltam a beallitasokat(igen tudom hasznalati utmutato). Tobbszor, tobb emberrel is lefotoztattam magam, meg persze fotoztam en is masokat. Szerintem jo 40  percet eltoltottem itt es csak amultam es bamultam. Megsimogattam Szent Peter labat is.:) szegenyke, teljesen elkopott mar neki. Aztan kint is fotoztam meg, es akkor jelezte a gep, hogy o bizony elfaradt mar. Elindultam hat haza, es annyira faradt a talpam, hogy a terminihez is busszal mentem. Ma nagyon nagyon boldog kis napot tudhatok magam mogott. Talan eddig ez sikerult a legjobban. Az peldaul vicces volt, amikor egy no magyarul megjgyezte, hogy egyforma a szandalunk en meg raneztem majd mondtam, hogy es tenyleg! Total meglepodott,hogy en is magyar vagyok. Holnapra a tegnaprol kimaradt reszeket tervezem, meg fagyizni a Pantheonnal( ott van gm tolcser) mert amiota itt vagyok meg nem fagyiztam... 

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nekem a S. Pietro már csak a világ legszebb és legnagyobb pályaudvara marad (amiből kifelejtették a síneket) :D A fényei lenyűgözőek! Az meg nagy bánatom, hogy talán ha húsz percet lehettem bent, mert kint vártak az (alulöltözött) olasz barátaim... :D

Jó lett volna mégis egy tartalék akksi a kis piroshoz :) Majd mutogass ám képeket! :)