2017. március 26., vasárnap

A kis rózsaszín bogyó

Mar penteken sem voltam az igazi. Feszult voltam es nagyon nagyon faradt. Elmentem Mikivel ide-oda, mert megkert,aztan este hazaestem, es mint egy hulla doltem be az agyba. Tegnap mozi volt, de delutan mar erosen ereztem,hogy bajok lesznek. Allandoan folyt az orrom es tusszogtem es a levegovetel is olyan furan sikerult. Itthon foztem egy levest, es egy neocitrant es olyan 11 korul el is aludtam,mint egy kisbaba ,hogy aztan arra ebredjek az ejszaka kozepen,hogy fazom es melegem van. Es a fejem is fajt.
Vissza is aludtam, de nem lett jobb. Sot. Az elso lazmeres 37,4 volt, aztan ez szepen kuszott felfele,es a fejem es a szemem is fajni kezdett. Kozben hazaert Boki es hozott finom dolgokat nekem. En meg irtam a fonokeimnek meg a kollegamnak,hogy nem tudok holnap menni. Verhalalszenvedes. Kb.ekkor vettem be az algoflexet,ami kiutott ket orara, es olyan szinten leizzasztott hogy ihaj. Le is ment a lazam. (Igen nekem ez mar laz).

Most kicsit jobb, mert nem faj a fejem es a szemem, cserebe minden mas igen.

Pedig ki akartam huzni a szunetig.

Ja es kb.tudom mitol lett ez. 12 nap egymas utan amikor orara kelek reggel 7-kor vagy elotte. Hiaba fekszem le korabban. Meg stressz is volt kicsit. Meg a kolykok is hoztak bacikat.

De szerdara mar jol akarok lenni. 

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

A koránkelés az gyilkos dolog, tök mindegy, mikor fekszel le. Tizenhat éve és két hónapja kelek minden reggel 5-fél 6 körül, és nem tudtam megszokni. És ha éjjel egykor fekszem le, vagy este nyolckor, ugyanúgy mélyalvási fázisban ébreszt az óra, és kb. reggel kilencre bootolok. Ha a magam természetes ritmusában kelek, akkor hét-fél nyolc körül ébredek, és tíz perc alatt lefut a boot sequence. Csak ezt a menetrendekben, munkaidőben nem veszik figyelembe.

Szóval együtt vagy érezve. ;) És légy jól!