2013. május 13., hétfő

Procaccio con/per/di pedalatrice

Na, hogy pontosan hogy van a kerékpáros futár, azt nem tudom, de azt igen, hogy én mától annak számítok. Reggel 7:40-re kellett a Deákon lennem, de indulni csak nagyjából egy óra múlva tudtam. Az első címet hamar megtaláltam, keresni sem kellett, a második is gyorsan megvolt, mert már jártam ott, a gond a harmadik címmel kezdődött, mert eltévedtem. Hiába volt a gps a telefonomon, mivel nem hallottam, ezért sokszor kellett megállni, hogy most merre is van az arra. De azért nagy nehezen meglett, na ott vettem észre először, hogy hopp nálam maradt egy kaja.Visszamentem a második címre, leadtam, és onnan mentem fel a hegyre, ahol megint rájöttem, hogy hoppá még egy kaja nálam maradt. Sebaj, leadom a dobozt, amiben a kaják voltak, és akkor úgy kerülök hazafele, hogy beszaladok a maradék kajával.
Iszonyatosan fáradt lettem a vége-felé, és elkezdett fájni a hátam is. Nem vagyok én még ehhez szokva, ráadásul a szél is nagyon fújt. A hidakon konkrétan küzdenem kellett, hogy egyenesben maradjon a bicaj és ne fújjon le a szél a Dunába.
De azért nagyon élveztem ám az egészet, remélem ez a lelkesedésem kitart a héten, mert kemény meló lesz ez így. Főleg ha a szél mellé jön még némi eső is. Na az lesz az igazán érdekes.

A tapasztalatom az, hogy az autósok egészen jól viselték, hogy ott megyek köztük én is, egyszer dudáltak le, az is bringás volt, mert megálltam a pirosnál, ő meg nem akart... Gratulálok neki.

Kiszámoltam, hogy kb. 1000 forintot keresek így óránként (cím/400 és ha nem tévedek el, és jobban megtervezem az útvonalat, akkor 2 óra alatt megvan).

Most pihenek. Azt hiszem megérdemlem.:)

1 megjegyzés:

Elf írta...

fél év múlva nem akarom hogy seggberúgj - olyan vádlid lesz :DDD