Nem olyan regen irtam a Balazsnak, hogy mennyire nagyon hianyoznak a nyari esteink. Amikor csak ultunk a stegen es beszelgettunk, vagy fekudtunk egymas mellett sokan es megvaltottuk a vilagot. Hianyzik ez, hogy csak ugy egyutt logni, minden kovetkezmeny nelkul, csak ott lenni egy tarsasagban es egyutt nevetni a tabortuz mellett es nincsenek eloiteletek es aki most a szemembe mosolyog a hatam mogott nem kivan a pokolba es oszintek vagyunk jatszmak nelkul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése