Beltain

Igen, 10 év után végre sikerült megjegyeznem a tavaszi tábortűz nevét! Zseniális nem?:D

Úgy indult a nap, hogy elmentünk anyával pénzt váltani, kulcsot másoltatni, szóval mindenféle dolgokat intéztünk. Aztán találkoztam Thereonnal, beszélgettünk, vettünk némi kaját és elindultunk a buszhoz, ahol találkoztunk Tündéékkel. Egy ott lévő idegen közölte, hogy egy horrorfilmben, Tünde és Melian halnának meg először és Thereon meg én élnénk túl. Néztünk rá, hogy ez hülye...
Fent a fiúk elkezdték gyűjteni a fát, mi lányok meg beszélgettünk. Rettentő sokat nevettem, de tényleg nagyon nagyon sokat. Meg sokat énekeltünk egész végig, és még többet nevettem is. Legalább egy milliószor elmondtam, hogy ANNYIRA JÓÓ ITTHON LENNI!!!! Persze ezt üvöltve. S még mindig jó itthon lenni!
Viszont még mindig nem voltam éhes, Thereon úgy etetett meg a tábortűznél. Aztán lefekvés környékén peeersze elkezdtem remegni (annyira hiányzott...) úgyhogy nekiindultam sétálni, beszélgetni, mert akkor el szokott ez múlni (fene se akart egy jó kis pánikrohamot, köszönöm elég volt belőle a télen). Tényleg elmúlt, de annyira túl voltam pörögve, hogy végül semmit se aludtam.

Délután elmentem az albérlőimhez, szerintem semmi gáz nincsen velük, elhoztam a bicajomat. ISTENI érzés volt bringán suhanni! Annyira de annyira de annyira JÓ volt. Úúúristen el se tudjátok képzelni mennyire jó volt. Pedig 5 óra alvás után tekertem, de ANNYIRA JÓ VOLT.

Most persze izomlázam van.

NAGYON JÓ ITTHON LENNI!!!!!