Összevviszaság

Most csak úgy kedvem van írni. Nem tudom miről fogok, csak írhatnék van. Biztosan másnak is szokott ilyen lenni, amikor csak írna mindenféléről, ami a fejében jár.
Például az egyik ilyen, hogy vajon miért vannak emberek,akik kategórikusan elítélik a Harry Pottert. Nem azt mondom, hogy csodálatos könyv, de olvasmányos könnyű, fenntartja az érdeklődést, jó a világa, jók a benne közvetített értékek, érdekes a stílusa (bár egyre jobban meg vagyok róla győződve, hogy ez a fordító érdeme, olaszul nem olyan leleményes a fordítás). Szóval nem egy rossz könyv, sőt. Mégis vannak, akik szerint maga az ördög műve és úristen miért akarnak emberek ilyet pocsék szart olvasni. Ha belegondolok én hányszor olvastam eddig.A német pótvizsgámon anno az segített át, hogy a feléig elolvastam németül a 4.kötetet és így belement a fejembe a nyelvtani szerkezet meg egy csomó minden. Most ugye olaszul nyomom, hátha hatásos lesz. Már eljutottam az első könyv feléig, most vagyok az első kviddics meccsen.
Szerintem kevés olyan ifjúsági könyv van, ami ennyire megosztó lenne a felnőttek társadalmában.
Arra is rájöttem, hogy a harmadik az egyetlen kötet, amiben senki sem hal meg, de Voldemort sem szerepel benne. Estel mondta, hogy és a másodikban? Hát ott ott van Myrtill, igaz ő 50 évvel ezelőtt halt meg, de hát Voldemortnak is az 50 évvel ezelőtti énje kerül elő.

Aztán, a napokban olvastam egy cikket (tán pont ma?) hogy emberek miért gyűlölnek sztárokat. A gyűlölet szerintem egy annyira erős negatív érzelem, hogy nem lehet az mondani egy idegenre: Gyűlölöm.Ahhoz ismerni kell a másikat,ha nem is jól, hogy tudd gyűlölni is. Hogy igazán gyűlölhesd, ahhoz pedig nagyon jól kell ismerni. Én sosem gyűlöltem senkit, utálni utáltam, de a gyűlölethez nekem több kell. Persze fellángoló gyűlölet létezik, amikor az ember szeretnék mondjuk lelökni a lépcsőn a másikat, hogy törjön össze mindene és nagyon, nagyon fájjon neki, de az elmúlik, olyan gyorsan, amilyen gyorsan jön.
Én inkább dühös szoktam lenni, és haragudni szoktam. A haragom viszont tartós. A dühöm is. Hiába tripla tűzjeggyel, nem lehet tőlem mást várni, azt hiszem.

Aztán meg várom már nagyon a hazamenést. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de annyi kaland vár rám otthon! Például végre, évek óta, olyan sisakom lesz, amilyet régóta szerettem volna. Nőies és szép is. És rettentő sokat szeretnék tekerni, egyedül is, de főleg másokkal. Szeretnék kirándulgatni a környéken a bringámmal, és a bringám nélkül is.:) Vár még a Beltain, egy csomó beszélgetés, kávék és teák, fagyik, séták a sötétben (szeretek nyáron éjszaka sétálni)és séták nappal.:) Vár valami új munka (még nem tudom milyen) és vár A Tábor is, ami önmagában is külön kalandot jelent.
Szóval sok minden.

Szeretnék kibékülni valakivel, akit megbántottam a télen (még mielőtt hazaértem volna) és szeretném a baráti kapcsolataimat rendbe hozni, életben tartani, szorosabbra fűzni.:) Szeretném, ha azok, akikkel itt kint sokat beszéltem, ezután is sokat beszélnének velem.

Várom a nyarat, mert úgy érzem, tényleg ez lesz az utolsó igazi szabad nyaram, és maximálisan ki akarom élvezni.